Menü
 
Baranta Piac

Friss Méz kapható T.miklóson B.Mihály 06-702/350-251

Selyemfű méz 1kg 1.700,-Ft

Friss tej kapható 130,-Ft a Székács Szakközép Iskola Tanboltjában

 

 

 

 

 

 
Cíkkek
 
Naptár
2017. Augusztus
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Íj és nyílkészítők
 
Magyarok titkos története
Magyarok titkos története : Bevezető

Bevezető

  2009.03.08. 23:17

Bevezető


GYERMEKKIRÁLYOK TÜNDÖKLÉSE ÉS HALÁLA
Jaj annak az országnak, amelynek gyermek a királya"
 Biblia
Ötéves csöpp király, jóformán még karonülő gyermek áll a káprázó ünnepség középpontjában. Kétoldalt pompázatos díszruhákban oligarchák, püspökök hosszú sorban. A színes karcsú ablakokon betűző napban vakítanak a különféle ékszerek: van; aki még hajába, lekonyuló nagy harcsabajuszába is gyémántokat- fűzött, nagy divat ez mostanság, s kiváltképpen akkor ékeskedő, ha már a hajzat és szakáll amúgy is ezüstbe játszik. Hát még a csöppnyi kis király arannyal és gyönggyel kivert parányi termetét, a vállig bodorodó haj, a selymes csöppnyi arc, s a csodás karbunkulusként szikrázó mennyei ékkő, a gyermeki szemek: a kalocsai érsek éppen most illeti a szent kenettel homlokát, aztán a koronát emelik a feje fölé: mintha maga a nap szállna alá; az arany nap az égből, hogy ezt az ártatlan szépséget kijelölje. Egetverő rivalgás dübörög, mintha ércgörgeteg verődne bé s tova, felzeng a Te Deum, átható üveghangon felbúgnak a templomi kórusok, s mindebbe a mámoros örömlármába - hogy ők se rekedjenek kívül az ünnepen - beleujjonganak, sikítanak, zokognak a harangok. És zúg az éljen: "Éljen, éljen László király". Minden arc feléje fordul, minden szem rászegeződik, mindenki őt csodálja, s a kis III. László arcán megindultság és áhítat.
Akad azért itt néhány gondokba borult homlok, s egynéhány elfojtott sóhaj: nagybeteg a király, a 27 éves Imre király: olyan gyöngeségek törtek rá, hogy kihull a jogar a kezéből, s nem tudni, mi baja. Rövidke fél év múltán halott Imre király, s halott már a kicsi III. László király is. Ugyanígy képzelhetjük el a tízéves IV. László, a tizenegy éves II. Géza, az ugyancsak tizenegy éves Salamon, a tizennégy éves III. István és a tizenöt éves II. István koronázását, valamint a többiekét. Vélhetnénk: aki korán kezdi - későn végzi. De rájuk ez nem áll; ők korán kezdték - és korán végezték. A gyermekfővel trónralépő Árpádházi királyok közül csak egy élte túl egyetlen évvel a harminc évet.
Miért tértek a sírba ily korán? A gyermekként megkoronázott vegyes-házi királyok sem mutatnak sokkal vigasztalóbb képet. Az ötévesen királlyá emelt V. László a tizenhetedik életévet; a tízévesen megkoronázott II. Lajos a húsz évet, a tizenkét évesen már királykodó Vencel a tizenöt évet, I. Ulászló négyévi uralkodás után is csak huszonötödik életévét érte el. Kivétel Nagy Lajos, aki tizenhat évesen lépett a trónra és negyven évi uralkodás után 56 éves korában hunyt el, s Hunyadi Mátyás, akit tizenöt évesen koronáztak meg, s 47 évig élt.
A Habsburg-korban viszont épp fordított a helyzet. Gyermekkirály érdekes módon nem is akad; mindössze két király lép trónra húszéves kora előtt: Ferenc József tizennyolc évesen, hogy hatvannyolc évi uralkodás után nyolcvanhat éves korában haljon meg, s I. Lipót, akit tizenhét évesen tettek a magyar trónra és 48 évi uralkodás után 65 évet ért. Itt tehát ellentétes törvényszerűségek érvényesültek. S vajon miért? Jó volna tudni, hogy miért?! Az ú.n. "balszerencse" miért az Árpádokat sújtja a legvaskosabban? S miért nem terjed át a Habsburg-korra is a gyermekkirályok tragédiája? S mi az oka; hogy hárman közülük jóformán még meg sem melegedtek a trónon; máris meghúzták értük a harangokat? II. László, III. László, IV. István még fél évig sem országolt.
Már önmagában is figyelemkeltő, ha sok a gyermekkirály. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ki mikor lép a trónra. Miként már említettük, van egy optimális trónralépési idő, s ezt a súlyos kilengések ellenére történelmi számadataink is igazolják. Az uralkodáshoz érettség kell, szellemi-fizikai erő, ítélőképesség, tapasztalat és akarat: gyermek nem való trónra, mert nem alkalmas az uralkodással járó feladatok elvégzésére. A király tehát, ha gyermek, csak bábkirály, névleges uralkodó, akinek nevében mások döntenek: átmeneti és felemás megoldás; annál is rosszabb: a megoldás kikerülése, elodázása, elvetélése, amolyan álcázott interregnum, ahol a háttérből folyik az irányítás névtelen erőcsoportok által. Vagyis a nyílt vezetés helyett rejtett vezetés érvényesül, s ily módon a gyümölcsöt a névtelen fél szedi le, míg a kárvallás a cégérül emelt név viselőjét éri. Belül torzsalkodás folyik, mert a gyermekkirály mögött valamelyik érdekcsoport, hatalmi klikk ragadja kezébe a vezetést, s az ország érdek elvész a magánérdek mögött, a kül- és belpolitika egyaránt ingadozóvá torpan, az ország hatalmi helyzete kétessé válik, nő a külpolitikai sebezhetőség, s megerősödnek az ellenséges aspirációk. Minél több a gyermekkirály (s minél gyorsabbak a királycserék), annál nagyobb az ingadozás, a létbizonytalanság, s az ország védtelensége.
Kinek érdeke ez? A gyermekkirályokat ugyanaz a megnevezetlen erő emeli előszeretettel a trónra, amely megrövidíti uralkodásuk tartamát. A gyermekkirályokra addig van szükség, amíg gyermekek, nincs önálló akaratuk, s nem tudnak lábra kapni. Ha ugyanis felnövekszik, s megkísérli, hogy névleges királyból tényleges királlyá váljék, új válsághelyzet áll elő. Láthatatlan válságzóna húzódik itt. (Emlékezzünk rá, még Hunyadi Mátyásnak is meg kellett küzdenie az őt hatalomra segítő Szilágyi Mihállyal, aki gyámkodni akart fölötte.)
Nem ritkán titkos külső és belső cselszövények ültetnek gyermeket a trónra. Látnunk kell: minden váltás a vezetésben, kivált ha váratlanul történik válsággal egyértelmű. S az új királynak és vezetésnek be kell gyakorolnia magát a kormányzásba. A kellő jártasság és tapasztalat megszerzése némelykor évekbe telik. Gyermekkirály esetében a begyakorlási idő kezdete nyilvánvalóan egybeesik az önállósulási kísérletek kezdetével, az meg a férfivá serdülés kezdetével, nagyjából a 18-20 életévvel, s ha a gyermekkirály már ekkortájt jobblétre szenderül - kezdődhet a vak tapogatózás elölről az ország mintha le volna fejezve. És itt egy árnyalattal tovább finomíthatjuk a táblázatainkból kialakuló képet, ha királyaink országlásából (mint a vezetés szempontjából jórészt terméketlent) lenyessük a húszéves életkor előtti éveket.

KIRÁLYTÁBLÁZATOK VI.
 
Serdületlen gyermekként trónra került királyok
 
Árpád-házi gyermekkirályok
1. Szent István
(cca) 14 éves
2. Salamon
11 éves
3. II. István
15 éves
4. II. Géza
11 éves
5. III. István
15 éves
6. III. László
3 éves
7. Kun (II.) László
10 éves
 
Vegyes-házi gyermekkirályok
1. Nagy (I.) Lajos
16 éves
2. Anjou Mária
12 éves
3. I. Ulászló
16 éves
4. V. László
5 éves
5. Hunyadi Mátyás
15 éves
6. II. Lajos
10 éves

(Figyelmen kívül kellett hagynunk az idegenből, cseh földről behozott Vencelt, akit átmeneti, négyévi uralkodás után a magyar urak pápai nyomásra elűztek a magyar trónról.)
Vegyes-házi gyermekkirályaink száma tehát csaknem annyi, (vagy ugyanannyi), mint az Árpád-kor gyermekkirályaié, viszonylagosan tekintve még magasabb, hiszen vegyes-házi királyainknak jószerint a fele került gyermekként a trónra, s ennek egyik fő oka az a királyválasztásoknál érvényesülő zavar, amit a karizmatikus Árpád-ház kihalása keltett. Míg azonban az Árpád-házi gyermekkirályok idejekorán mind elbuktak (ez alól még a legmagasabb életkort elért Szent István sem kivétel), addig vegyes-házi gyermekkirályaink közül kettőnek is, Nagy Lajosnak és Hunyadi Mátyásnak sikerül kitörnie a gyermekkirályok végzetéből. Az Árpád-házi gyermekkirályok - Szent István kivételével mind virágjukban haltak el, jobbára harmincadik életévük elérése előtt.
Bizonyságul annak, hogy mindeddig feltáratlan, nyílt és láthatatlan halálzónákkal, titkos hatóerőkkel, háttértényezőkkel átszőtt történetünkben valóban ezeréves tendenciák érvényesülnek, még tán a fenti tényeknél is megdöbbentőbb, sokatmondóbb adat: A HABSBURGOK NÉGY ÉVSZÁZADOS MAGYARORSZÁGI URALMA SORÁN EGYETLEN GYERMEKKIRÁLY SEM FORDUL ELŐ.

NÉHÁNY SZÓ AZ ÁRPÁDOK VÉGZETÉRŐL
A végzetbe vetett misztikus hiedelmet megdönti a számok hatalma.
Háromszáz éven át nem érvényesülhet véletlen szőtte "végzet", csupán törvény, még ha a törvényt- mert titkos - nem is látjuk. Feltárható-e az még egyáltalán? Elvetjük az agnoszticizmust, s valljuk: ha feladat van - megoldás is van: kell lennie! - minden feladat magában hordja a megoldást, ha nem is könnyen s rögtön - a táguló időben. Az Árpád-kor bonyolult eseményhátterének felületi feltárásához is sarkalatos volna annak tisztázása: miért volt korai halál az "Árpádok végzete "? Talán veleszületett, öröklés útján magukkal, hozott, titkos kór, vagy holmi akkoriban hazánkban elterjedt gyilkos ragály vitte mind idő előtt sírba őket?
Ilyen orvragálynak nincs nyoma. Ami pedig őket magukat illeti; minden jel azt tanúsítja; jó felépítésű, keménykötésű, sudárnövésű, bő egészségű, hosszú életre termet királyok voltak:

TÖRÉSVONALAK ÉS RITMUSVÁLTÁSOK SZERVES ÖSSZEFÜGGÉSEI
Törések, törésvonalak szövevénye szövi át történelmünket, akár elhagyott harcmezőt az omladozó lövészárkok. S a figyelembe sem vett kisebb  törések, repedések sorát. hatalmas szakadékok szántják át, az ezerléptékű terepet mintegy külön mezőkre tagolva. És ezzel közös vizsgálódásaink egyik sarkalatos pontjához érkeztünk. Csoportosítottuk az adatokat; felsoroltuk a bizonyítékokat; követtük - miként orvos betege szíve fölé hajolva - történelmünk ritmusának váltakozásait, s most majd feltárul előttünk egy párhuzamos jelenség, az, hogy történelmünket kisebb-nagyobb törésvonalak is tagolják.
Számunkra most az a legfontosabb: összefügg-e a ritmus- és a törésrendszer? Ha ugyanis e két rendszer főbb pontjai egybeesnek, egymásba illeszkednek; úgy tagadhatatlanul összefüggnek és egymást világítják meg, egymást igazolják. A továbbiakban meggyőződhetünk róla: fogaskerekekként illeszkednek össze; egyik a másikat mozgatja. Fussuk át röviden a főbb törések s a ritmus egyezéseit. Vegyük előre a legismertebbeket; a könnyebb értés kedvéért eltérve a sorrendtől.

AZ ÁRPÁD-HÁZ KIHALÁSA: 1301.
Uralkodócsaládok kihalása is okozhat törést a történelem menetében. Kivált akkor okozhat mélyreható és messze gyűrűző zavart, ha régóta országló nemzeti uralkodóházat ér el a kihalás sorsa, mint - a fejedelmek korát is beleszámítva - négyszáz esztendeje uralkodó Árpádok esetében. S hogy ez mennyire így van, azt a ritmusadatok kétszeresen is igazolják: olyan törésvonal húzódik itt, amely a geológiai kataklizmák során létrejött kéregtörésekre emlékeztet. Az Árpád-ház kihalását jelző 1301-es év mentén kétoldalt két felpörgő ritmusú szakasz húzódik; előtte három rövidéletű ifjú király, utána két egészen röviduralkodású király a következőképpen:
V. István 1270 -1272
(2 év) 33 éves
IV. László 1272 -1290
(18 év) 28 éves
III. Endre 1290-1302
(11 év) 36 éves
Az 1301-es törésvonal:
 
Vencel (cseh) 1301- 1304
(3 év) 15 éves
Ottó (bajor)  1305 -1307
(2 év)  51 éves

Úgy véljük, e beszédes adatok itt kétoldalú tényt tükröznek; egyfelől azt az időszakot, amely előkészíti a törést, másrészt a következményeket.
Egyébként természetesen előfordulhat, hogy a törés feltételei valamelyik nyugalmasabb, lassúbb ritmusú periódus alatt érlelődnek ki; annak befejező szakaszában s ebben az esetben a ritmusgyorsulás magától értetődően csak a törés után következik be. Ugyanígy fordítva: olykor a történelmi  törésbe, szakadásba torkolló ritmusgyorsulás után következik be a stabilizáció. Ugorjunk nagyot az időben, történelmünk egyik legnagyobb töréséig. (Az Árpád-ház nem halt ki, hanem a pápa utasítására trónfosztás történt. Majd leközlöm az idevonatkozó Nagy Iván másolatokat. Az Árpád leszármazottak mai is élnek Svájcban és Franciaországban. Tisztelettel Sáfár István Safi)
A MOHÁCSI KATASZTRÓFA: 1526
II. Lajos
1516-1526 (10 év) 20 éves
Az 1526- os törésvonal.
 
Szapolyai
1526-1540 (14 év) 53 éves
(és I. Ferdinánd)
 

A kataklizmát egyfelől egy gyermekkirály halála, másfelől szokatlan jelenség, két társuralkodó fellépte jelzi..

BOCSKAI SZABADSÁGHARCA: 1604 - 1606
Nem lehet kétséges, hogy a Bocskai-szabadságharcot is törésvonalnak kell tekintenünk még akkor is, ha a Habsburgoknak valamelyest sikerült is áthidalniuk azt. Csalhatatlanul jelzi a törést Rudolf uralkodásának megszakadása. Rudolf helyébe ugyanis a válsághelyzet csúcspontját jelző 1606-os évben, előrehaladott elmebajára hivatkozva, II. Mátyást választották királlyá. Rudolf ezután még hat évig élt.

RÁKÓCZI SZABADSÁGHARCA: 1704 - 1711
Ennek a törésvonalnak a ritmusképe rendkívül plasztikus és sokatmondó: a törés hétéves időszakát csaknem pontosán kitölti I. József uralkodása.
I. Lipót
1657 -1705
(48 év) 65 éves
 
Az 1704-1711 évi törésvonal:
 
I. József
1705 -1711
(6 év) 33 éves
III. Károly
1711-1740
(29 év) 55 éves

I. Józsefet állítólag "forróláz" vitte el.

AZ 1848-1849-i SZABADSÁGHARC
A törésvonal, a katasztrófahelyzet követelte, királycserében kifejeződő ritmusváltás itt is pontosan érvényesül - nyilvánosan történő mesterséges közbeavatkozásra. V. Ferdinándot - aki egyébként hosszú kort, 82 évet élt - tizenhárom évi uralkodás után a szabadságharc kitörése folytán 1848-ban lemondatják. Helyébe az ifjú, alig 18 éves Ferenc József lép.

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ: 1914-1918
Némileg hasonló képet mutat a következő világkataklizmává, világszakadékká növő törés. És ezzel bekövetkezik a nincs tovább; a Habsburg-birodalom szétbomlasztása. Érdekes módon a 68 éve uralkodó, 86 éves, elaggott Ferenc József hajszálpontosan a nagy világtörésvonal közepén,1916-ban halálozik el. Helyébe az ekkor 29 éves IV. Károlyt koronázzák meg, de a nagy kataklizma vége az ő királykodásának is véget vet, s vele az egész Habsburg-háznak és birodalomnak. IV. Károlyt ugyanis az I. Világháború végén, 1918-ban, alig két évi uralkodás után lemondatják. A több mint fél évszázados (68 évi) uralkodási időt ily módon követi a két sovány esztendő.
Hozzátartozik a történtekhez, hogy maga IV. Károly sem sokkal éli túl a katasztrófát. Két sikertelen puccskísérlet után 1922-ben váratlanul meghal. Úgy véljük, a századok eseményeit átfűző beszédes tények, egybeesések szakadatlan sora nem hagy semmi kétséget.

A HABSBURG-KOR ELLENTÉTES ELŐJELŰ TÖRÉSVONALAIRÓL
De maradjunk még a Habsburgoknál. Ritmustáblázatainknál megfigyelhettük, hogy történelmünknek ez a négy évszázados szakasza jószerivel ellentéte a megelőzőkének. Történelmünk Mohács után új lüktetésre vált. A túl heves vad ritmus ólmos lassúvá ernyed. A rövid- és hosszú országlású (életű) királyok aránya felcserélődik, s ha ott rajokban torlódnak elénk a rövidéletű királyok, fiatalon ellobbanó életükkel, addig itt - kivált ha még a lemond(at)ásokat is figyelembe vesszük - kis híján csupa hosszú életű király sorakozik. Mohács után végzetes fordulat következett be, olyan fordulat, amely csaknem mindent kifordított, s mindent a visszájára fordított. Itt természetesen nem lehet célunk a Habsburg-kor s a Habsburg-kór hozzávetőleges ismertetése sem, s azt csupán tárgyunk szemszögéből érintjük.
Miként egykorú források megvilágították, két cápa, két világhatalom - a török és a német - falta akkoriban Magyarországot. S a legtragikusabb nem is az volt, hogy szétszakították az országot, hanem az, hogy az ország élére a Habsburg-házzal olyan idegen királyok kerültek - idegen származásúak voltak az ország felemeléséért szívvel- lélekkel küzdő Anjouk is - akik idegen szellemiségtől, mi több, magyargyűlölettől fűtötten, királyi esküjüket megszegve, hamissá téve, nem a magyarság, nem Magyarország felemeléséért küzdöttek, hanem álarcos királyokként a nemzet és az ország tönkretételéért, elnyomorításáért.
Vajon eltávolodunk-e az igazságtól, ha arra a következtetésre jutunk, hogy a Habsburgok hatalomra kerülésével azért növekedett majdnem kétszeresére a királyok uralkodásának időtartama és életkora, mert általuk annak a külső titkos hatalmi erőnek egyik főcsoportjának sikerült a Magyarország fölötti hatalom megszerzése, amely nyílt és titkos támadó erőként évszázadokon át ostromolta, s rombolta álcázott hadoszlopaival az országot, hogy azt befolyása alá vonja s ha lehet, gyarmatává tegye, s amely éppen ezért a titkos erők tudásával és gyakorlatával bírván védetté vagy legalábbis védettebbé vált a titkos erők pusztító ostromaival szemben?
Ha feltevésünket elvetjük, megokolatlanul marad nemcsak az idegen és ellenséges Habsburg-ház rejtélyes s észokokkal, ésszerű tényekkel meg nem magyarázható magyarországi hatalomra kerülése, de az is, hogy miért nyúlt a Habsburg-királyok uralkodási- és élettartama a régebbiek, így az Árpád-házi királyok uralkodási és élettartamának a kétszeresére s mi a magyarázata annak a rejtélyes jelenségnek, hogy míg a magyar nemzeti királyok időszakában külső és belső ármánykodások viharaiban szüntelenül úgy rázkódott az ország, akár a szív a rátört infarktus halálcsapásai alatt, addig az idegenérdekű, magyar királyi voltukat - a magyar nép legfelsőbb képviseletét, védelmét - csak színleg, megtévesztésül vállaló; a magyar népet idegenuralmi célokból elnyomó s a pusztulás halálzónái felé szorító, közgyűlöletnek örvendő hóhérkirályok uralma jószerivel, a régiekkel való egybevetés alapján úgyszólván zökkenő mentesnek tekinthető: csak fenti következtetésünk adhatja magyarázatát, hogy ennek a Magyarországra orvul rámalterozott idegenuralmi korszaknak a hatalmát a négy évszázadon át lényegében csupán egyetlen erő fenyegette: az idegenuralmi elnyomása ellen újra meg újra felkelő magyar nép nemzeti szabadságháborúinak a világtörténelemben egyedülálló sorozata.
Hajdanta, régidőben, kiváltképp az Árpádi- korban a magyar trón körül, a magyar királyok körül feszült a trónjukat megdöntő, életüket elragadó leplezett halálzóna. A Habsburgok uralomra kerülésével a történelmi tények tanúsága szerint ez a halálzóna elkerült a királyok feje körül és a magyar népre tevődött át, annak széles tömegei kerültek a pusztulás, megsemmisülés útjára. Történelmi tények tanúsítják a Habsburgok négyszáz éves idegen uralmának, álságos orvuralmának irtózatos következményeit: roppant színmagyar területekről irtódott ki a magyarság, szüntelenül folyt a magyarság önelidegenítése; idegen célokért idegen háborúkban való elvéreztetése, szüntelenül folyt az idegen és ellenséges népességek betelepítése az őslakos magyarság hátraszorítására, elnyomására, és szüntelenül folyt az ellenséges idegen nációk feluszítása, felfegyverzése az őket befogadó, szállásadó magyarság ellen. És mindezzel egyidejűleg szüntelenül folyt a még népirtásnál is pusztítóbb következményű politikai-hatalmi szellemi háború a magyar nép lelke, szelleme, hagyományai, önvédelmi tudata, eredettudata és összetartozás tudata: nemzettudata ellen és tudásszintje, műveltsége ellen a magyarság kiszorításáért a hatalom után a közéletből és a tudás területeiről, vagyis a magyar nép szellemi leszerelése és szellemi megsemmisítése.
Vagyis a Habsburgok, noha felkent "magyar királyok" voltak, hódítókként viselkedtek, holott a magyarságot fegyverrel sohasem hódították meg, hisz választás útján - noha csalárd módszerekkel, megvesztegetéssel, csalással, hatalmi presszióval: orv-módszerekkel kicsikart "választással" kerültek az ország trónjára. Így állt elő a tragikus helyzet, hogy a magyarság ellen négy évszázadon át saját koronás királyai viseltek álcázott, alattomos háborút. Vagyis a magyarság - anélkül, hogy meghódították volna - alávetett, s elnyomott néppé vált saját hazájában. Így történt a nagy fordulat, s így fordult fonákjára a magyar történelem ritmusa a törésvonalakkal együtt.
S mit ad az ég? Egyszeriben megszűntek a gyermekkirályok, rajokban is, külön is. S megszűntek a fiatalon, virágjában elhulló királyok is. A királyok egyszeriben hosszú életűvé váltak. Vajon miért? Hátha az Árpádok meg a többiek veleszületett adottsága volt a rövid élet, míg a Habsburgoké a hosszú élet? Igen ám, de volt egynéhány Habsburg-királyunk, aki a Habsburg-kor előtt regnált. Vessünk csak egy futó pillantást rájuk. Albert mindössze két évig uralkodott (1437-1439) és 42 évet ért meg, míg V. László 12 évi uralkodás (1445-1457) után is csak tizenhét éves volt, amikor meghalt. Vagyis mindketten: rövid uralkodásúak és életűek. Ez már-már arra a következtetésre csábítana, hogy maga a Habsburgkor biztosította a királyok hosszú életének feltételeit, de ne tegyük, mert csak újabb kérdésekbe bonyolódnánk, és erre nincs terünk. Persze elképzelhető, hogy nem a biológiai adottságok, de a történelem szabja meg, meddig uralkodnak a királyok.
Végletessé vált a Habsburgok alatt a központi hatalom és a magyarság érdekellentéte is Régebben a nyugodtabb szakaszokban, a hosszabban országló királyok alatt az ország tekintélye nőtt, a lakosság jóléte emelkedett, míg a Habsburg uralkodók alatt a magyarság, az ország lakóinak sorsa mind siralmasabbá és tűrhetetlenebbé vált. A hosszú életű Habsburgok uralkodása nem hozott áldást az országra, mint pl. Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, IV. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi Mátyás, vagy a hozzájuk aligha mérhető I. Béla uralkodása, akiről a Képes Krónika a következőket írja: "Kegyes hajlandóságból a magyarok terhét megkönnyítette, a szokott adókat és a régi tartozásokat a köteles szolgáltatásokból elengedte. Ezért Magyarország fölötte meggazdagodott, és fölemelte fejét mind a körülötte lévő országok fölé: gazdagságban és dicsőségben mind meghaladta őket. Akkor itt a szegények meggazdagodtak, a gazdagok dicsőségre emelkedtek."
"Aranykor volt!" - gondolhatnánk. Csakhogy I. Béla mindössze 3 évig (1060-1063) uralkodott, mintegy tanúsítva, hogy kicsi idő alatt is lehet sok jót tenni.
Mohács után fordított előjelűvé váltak a történelmi törésvonalak is. Addig a törések, ritmusbicsaklások, gyors királycserék a magyarságot sújtó csapások voltak, ettől kezdve azonban a jelzett úton-módon, szemfényvesztésszerűen elnyomás alá görnyesztett magyarság okozta a töréseket fegyveres felkeléseivel, négyszáz éven át tartó szabadságháborúival. S míg hajdanán a törések jelezte válsághelyzetek mielőbbi felszámolása a magyarság elemi érdeke volt, addig a Mohács utáni korszakban a Habsburg-birodalom alapjait rázó törések felszámolása a magyar szabadságküzdelmek elfojtódását, vérbefojtását jelentette, s a gyűlölt Habsburgok uralmának helyrebillentését, megszilárdulását. Még egy fontos sajátossága ötlik szemünkbe a Habsburg-kori törésvonalaknak: mindegyik nyílt törés volt, s a legutolsótól eltekintve, valamennyit az ősi szabadságát visszavívni akaró magyarság nyílt fegyveres akciója okozta.
Míg a Mohács előtti történelmi töréseket rejtett erők, javarészt mindmáig felderítetlen háttértényezők okozták, a Habsburg-korban kiiktatódtak a központi hatalom folytonosságát szaggató titkos erők: ezt bizonyítja; hogy a nyílt fegyveres erők leverését követően nyomban létrejöhet a teljes stabilizáció. Vessük csak össze a Habsburgok válsághelyzetek utáni konszolidálódásának ritmus-adatait a Mohács-előttiekkel.
Mindebből több tanulság adódik. Itt mindből csupán kettőt, azt is csak érintőlegesen: a magyarság a maga elemi szabadság- és életharcában a titkos bomlasztást mellőzve, egyedül a nyílt erőt alkalmazta; a Habsburg háznak - a végső szakasztól eltekintve - valamilyen módon sikerült kiiktatnia, elhárítania a birodalmakat szétbomlasztó titkos háttértényezők munkáját. S ily módon, ha röviden is, felsorolva történelmi törésvonalaink különböző fajtáit, visszakanyarodhatunk az államalapítás korához.

A SZENT ISTVÁN-KORI REJTETT TÖRÉSVONALRÓL
Ritmustáblázataink háttértényezőinek taglalását folytatva, rátérünk azoknak a ritmusváltásoknak az elemzésére, amelyek mögött rejtett törésvonalak húzódnak. Történelmünk nagy törésvonalai közé tartozik - miként ezt már korábban jeleztük - a Szent István uralkodása alatt - vagy után bekövetkezett törés. Különösképpen ez annyira rejtett, hogy jószerivel mindmáig nem került kellően a szemünk elé; s itt mi magunk sem törekszünk. annak minden oldalú megvilágítására, s tárgyunknál maradva, megelégszünk azzal, ha főbb vonásait, illetve következményeit pár szóba sűrítetten megragadhatjuk.
De vajon csakugyan s bizonyosan húzódik itt törés? Nem holmiféle ráerőltetés ez? Hiszen semmit sem tudunk erről a törésvonalról. Beszéljenek a számok. Történelmünk ritmusa, a királytragédiák sora soha nem lódul úgy neki, mint itt, Szent István uralkodását követően. Vessük csak egybe ezzel történelmünk nagy töréseinek ritmusát!
Megelőzőleg - Orseolo Péter két uralkodási időszakát egybevonva (első kiűzetése után; mint tudjuk, három évig (1041-1044) Aba Sámuel uralkodott) - hat röviduralkodású királyt mutattunk be, holott uralkodási időszak szemszögéből hét királlyal kell számolnunk, s itt eszerint tüntetjük fel a Szent Istvánt követő, gyors királycserék ritmusa (uralkodási évek szerint):
Szent István után:  3 - 3 - 2 - 13 - 3 - 11 - 3
Az Árpád-ház kihalása után:  3 - 2
Mohács után:  14 (38): (1526-ig két társkirály)
Már ennyiből kitetszik: a Szent István utáni felpörgés a maga nemében páratlan, egyedülálló: a számok itt jelzik történelmünk legnagyobb törésvonalát. Harminckilenc év alatt itt hét király váltotta egymást, míg Szent István egymaga 41 évig (Ferenc József 68 évig!) uralkodott. Az ezt megelőző időszakban (Árpádtól Szent Istvánig) öt uralkodó közel másfél évszázadig (142 évig) uralkodott. A zuhanás félelmetes. S a törés súlyosságát még növeli az a tény, hogy a megelőző eredeti csendesebb ritmus az Árpád-korban nem is állt helyre többé. Maga az egész Árpád-kor is - de legkivált a XI.-XII. század egyetlen törészóna.
Sűrítsük néhány pontba a legkirívóbb fejleményeket:
1. Történelmi tények tanúsítják: a magyarság addigi hatalma, életereje ijesztően lecsökkent.
A 896. évi honvisszafoglalástól 1000-ig tehát egy teljes évszázadig nyíltan, fegyveres haddal senki sem merte megtámadni Magyarországot, s ha mégis megkísérelte, véres fővel kellett visszamenekülnie. Ettől az időponttól azonban az ország az expanzív német-bizánci törekvések állandó célpontjává vált. Magyarországnak Szent István, illetve, pontosabban, Géza uralkodásáig nem kell idegen hódítók betörésétől félnie, nemhogy attól, hogy idegenek igájukba görnyesszék az országot. Szent István halála után pár évvel azonban már német császári hadak vonulnak Magyarország földjén, s István közvetlen utóda, Orseolo Péter az ország koronázó székfővárosában, Székesfehérvárott aranyozott lándzsa képében hűbérül nyújtja át III. Henrik német császárnak az országot.
2. Vezetők és vezetettek között jórészt áthidalhatatlan ellentét támadt, a vezetés részint idegen kézbe ment át.
3. Mélyreható és messze gyűrűző meghasonlottság bontotta meg a magyarság egységét, az elidegenedett vezetőréteg szembefordult a magyarság tömegeivel, múltjával, hagyományaival, ősi demokratizmusával, a Géza fejedelem koráig közjogilag jószerivel egyenrangú, szabad magyarok jobbágyi függőségbe vagy éppenséggel rabszolgai helyzetbe süllyedtek, kirekesztettek a közügyek intézéséből, megszűnt a véleményszabadság, a hitbéli szabadságot véres elnyomás váltotta fel, s a meghasonlott országban egymást követték a lázadások, az ősi hit és szabadság visszaállításáért folyó polgárháborúk, véres belviszályok, trónviszályok, trónvillongások, kívülről jövő fegyveres támadások.

4. Óriásivá nőtt az országban, a kormányzatban az idegenek hatalma. István király közvetlen utóda, az idegenből jött s a vérszerződés rendelkezéseinek megszegésével uralomra került jövevény Orseolo Péter (Petrus Urseulus) személyében olyan király került a magyar trónra, aki az ország törvényeit semmibe vette s nyíltan bevallott célja a magyarság tönkretétele, sőt kiirtása volt

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Óra
 
Látogatók
Indulás: 2008-11-06
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
LEMANGURIA

 

 
KURULTAJ

kurultajlogo1a5e6c.png

 
Magyarok Szövetsége

magyarokszvetsge75d7b.jpg

 
Jász-Kun Szala

Szalaef42b54444.jpg

 
számok
free counters
 

Asztrológiai tanácsadás - BECSÜLET KASSZÁS alapon már Skype-on is! INGYENES OKTATÁS az ASZTRO-suliban!    *****    A csillagjövõ asztrológia,nagyon sok olvasmányt,ezoterikus,témákat,szoftvereket és óriási nyári akciókat ajánl, NEKED!    *****    Egy blog rólam, velem, mert szeretek ide írni. Ðzsí. *** Augusztus 25-én PlayDay, azaz játéknap sok-sok nyereménnyel! :)    *****    Tudod hol van és mit jelent a horoszkópodban a Felszálló holdcsomópont? A Chiron? A Lilith? Én megmondom.Látogass meg!    *****    Gyere és nézd meg a lovas és állatos blogom.Különbözõ érdekes történetekkel és sok friss blogbejegyzéssel.Jó nézelõdést!    *****    Ünnepi minijáték vár rád! Kattanj rá, küldd be a megoldást, és NYERJ! =)    *****    Az ASZTRO-suli mindenkit Szeretettel vár. Tanuld meg az asztrológiát a saját horoszkópod elemzésével -TELJESEN INGYEN!    *****    A csillagjövõ asztrológia portálon akció! Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Párkapcsolati elemzés 2000 Ft. katt!    *****    Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok