Menü
 
Baranta Piac

Friss Méz kapható T.miklóson B.Mihály 06-702/350-251

Selyemfű méz 1kg 1.700,-Ft

Friss tej kapható 130,-Ft a Székács Szakközép Iskola Tanboltjában

 

 

 

 

 

 
Cíkkek
 
Naptár
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Íj és nyílkészítők
 
Lovasnomád népek
Lovasnomád népek : A 10. századi magyar harcászat vitatott kérdéseinek vizsgálata 4

A 10. századi magyar harcászat vitatott kérdéseinek vizsgálata 4

  2010.01.22. 22:01


 

 
               Összegzés
 
 
            A honfoglalás-kori magyar lovas harcos saját értékelésem szerint nem egy szál kaftánban lövöldöző és a közelharctól rettegő lovas volt. A keleti nehéz és könnyű lovas tudás egyik leghatékonyabb alkalmazói voltak. Nagyon magas szintű lovas és harcászatbéli tudással, hosszú távú stratégiai tervezéssel és kiváló taktikai érzékkel megáldott hadvezéreik és tisztjeik voltak. A katonák között vasfegyelem és engedelmesség volt. A harci sikereket azonban megfelelő felszerelés és kiképzett lovak nélkül nem tudták volna véghez vinni, amelyek felkészítése sok időt és energiát vett igénybe, valószínűleg ezért is csak a pásztornépeknél alakult ki a lovas harcászat ilyen magas foka. Most már azt is tudjuk, hogy Európában a legkiválóbb lovaik voltak, amelyekkel képesek voltak akár több ezer kilométeres utakat megtenni, csatákban villámként mozogni, engedelmes bátor és kitartó társak. Egy harcosnak a lova és a kardja volt a legfontosabb, ennek megfelelő volt a felfogása a világról, ami a ma emberének talán kicsit vad és primitívnek tűnhet, de az őt körülvevő világban az élete múlott rajta.
A fegyverzet mindig kiemelkedő fontosságú volt az erősen militarizált társadalmakban. A pusztai lovas népek a harcisságukról voltak híresek, hisz aki folyton veszélyben van, és a harcra készül, annak a legjobb fegyverekkel kell felszerelnie magát. A szimplán támadó fegyverzettel ellátott sereg általában alul marad a védőfegyverzettel rendelkezővel szemben. A saját tapasztalataim szerint a vértezet elengedhetetlen egy hadba vonuló lovas katona számára legyen az könnyebb felszerelésű lovas íjász vagy teljesen beburkolt lándzsás. A források szerint igaz nem voltak így megkülönböztetve az alakulatok a hadrenden belül, mert mindkét fegyvert viselték, de a megfelelő irányítás érdekében nem keverték össze az elit egységeket a hadra kelt pásztorok tömegeivel. Az is valószínű, hogy a sereg kép nem volt egyöntetű, mindenkinek egységen meg volt a maga feladata. A testőr és elit egységeknek minden bizonnyal a csatadöntő szerep jutott. Megítélésem szerint a Szent István által hozott hadseregreform magát a hadászatot nem alakította át olyan mélységben, mint ahogyan feltételezik.[1]
Én a változást inkább a társadalmi átalakulásban látom, a fejedelmi testőrségből királyi testőrség lett, a törzsfők vitézeiből az arisztokrácia kísérete.
A fegyverzetben megjelentek a nyugati termékek, ám a nyugati harcrendszer az Árpád-kor végéig nem jutott érvényesülésre. A magyar király lovagja nem különbözött élesen a magyar fejedelem testőrétől sem fegyverzetben, sem harci eljárásában. Szívesen alkalmazta az íjat, nem akadt fent azon, ha a könnyű lovasság kezdi meg a csatát, nem hatja át a nyugati lovag eszmény és a vallási fanatizmus. A legfontosabb számára a királyhoz való hűség, és a helytállás, ami szinte megegyezik a kagánok és kánok elit lovasságának felfogásával.
Dolgozatomban ennek a vezető réteg katonáinak hadtörténeti és régészeti problémáit próbáltam gyakorlati úton vizsgálni és megérteni. A ló kiképzése, az íj és a nyíl használata, a páncél alkalmazása három olyan kérdéskör, ami a mai napig szerintem nagyon egyoldalúan és felületesen van vizsgálva. Szinte csak a tárgyi hagyatékból és hiányos forrásokból próbálnak a történészek és régészek egy alapvetően gyakorlati kérdést vizsgálni. Ezért egy alapvetően elméleti eredményt is fognak elérni. Másrészt kevéssé veszik bele munkájukba a többi nomádnak nevezett lovas nép hagyatékát és írott forrásait, pedig -itt gondolva elsősorban a vértezet alkalmazására- így még elméleti úton is a valósághoz közelebbi eredményt lehetne elérni. A 10. századi magyar katonai harcászattal lassan már 10 éve foglalkozok, az első években a tudomány által elképzeltek szerint próbáltam rekonstruálni az akkori fegyveres harcot. Rá kellett jönnöm, hogy amit a történészek leírnak az sokszor csak elméletben használható, gyakorlatban nem vezet eredményre. Ezt a felismerést a többi hozzám hasonló lelkes laikus is erősítette, akik szintén próbálgatták sokáig a könyvekben megismerteket.
Azonban szakítaniuk kellett könyvekben leírtakkal és a saját gyakorlati felismeréseik szellemében próbálják rekonstruálni eleink csodálatra méltó harcművészetét. Persze itt is vannak tévutak. Ezért tartanám fontosnak, hogy az elméletet és a gyakorlatot együtt alkalmazva alakítsuk ki az elképzelésünket a régi korok emberéről, mert a gyakorlati tapasztalat sem ér sokat, ha nem előzi meg igényes tudományos kutatás. A dolgozatban leírtak a saját meglátásaim és tapasztalataim, a ló nevelésben mások más úton is eredményes munkát tudnak végezni. Ez igaz a lovas harccal kapcsolatos elgondolásaimmal is.
 Mint hogy csak sír leleteink és felületes forrásaink vannak, többféle egymástól eltérő eredmény is születhet a gyakorlati rekonstruáláskor, de szerintem a végeredmények - ha a valóságot a megpróbáljuk a legéletszerűbben leutánozni – egymástól nagyban nem térhetnek el és valószínű, hogy a kárpát-medencei lovas népek sem művelték egymástól teljesen eltérően a harcászatot. Persze mindenkinek megvolt az egyéni stílusa ugyan úgy, mint a mai harcművészeknek és küzdősportolóknak és voltak korszakos különbségek, de a lényeg az út végén mindig egy volt: legyőzni az ellenséget és életben maradni. Frappánsan fogalmazta meg Oyama Masutatsu japán karate mester, hogy a harci eljárások utak, amik egy célban érnek véget:
„minden embernek két keze van és két lába, ez be is határolja a lehetőségeket”.
 
 
36.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
               Bibliográfia
 
 
Bakay Kornél: A lovasíjásztól a sarkantyús lovagig. In: Szombathy Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. Panoráma Kiadó, Budapest, 1978. 258-275.
Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I-II. László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület, Budapest, 2004.
Bakay Kornél - Papp György: Lovasíjászat és őstörténet. Magyar Nyugat Történeti Könyvtára, 9. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2008.
Bálint Csanád: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai: régészeti tanulmányok. Magyar őstörténeti könyvtár 8. JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának Kiadványai, Szeged, 1995.
Bodó Imre – Hecker Walter: Lótenyésztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998.
Borosy András: A XI-XVI. századi lovasságról. Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban HK). 1962.
Chamberlin, J. Edward: A ló – hogyan alakította a ló a civilizációkat? Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2006.
Dickie, Iain: A középkor nagy csatái. Ventus Libro Kiadó, 2007.
Edwards, Elwyn Hartley: Arany lovaskönyv. Magyar Könyvklub, Budapest, 1999.
Fodor István: A honfoglalás. In: Rácz Árpád (szerk.): Nagy képes millenniumi hadtörténet. Rubicon-Aquila Könyvek, Budapest, 2000.
Font Mária:     Magyarok a Kijevi Évkönyvekben. Szegedi Középkorász Műhely kiadása, Szeged, 1996.
Györffy György: István király és műve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977.
Gyurgyák János – Pótó János: Képes Krónika. Osiris kiadó, Budapest, 2004.
Ilon Gábor – Ughy István: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Rómer Flóris – Esterházy Károly Alapítvány Kiadványa, Szombathely, 1995.
Kassai Lajos: Lovasíjászat. Dee-Sign Kiadó, Budapest, 2001.
Keegan, John: A hadviselés története. Corvina Kiadó, Budapest, 2002. 
Keegan, John: Varázslatos tőrök és kardok. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2005.
Kelemen Zsolt: Lóháton, fegyverben. Cephalion Kiadó, Szentendre, 2005.
Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988.
Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Koestler, Arthur: A tizenharmadik törzs – A kazár birodalom és öröksége.
Kabala Kft, Eger, 1990.
László Gyula: „Emlékezünk régiekről…” A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979.
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1982.
László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Budapest, 1988. 
László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Püski Kiadó, Budapest, 1999.
Moravcsik Gyula: Bizánc és a Magyarság. Lucidus Kiadó, Budapest, 2003.
Nagy Géza – Nemes Mihály – Tompos Lilla: A magyar viseletek története. Magyar Mercurius, Budapest, 2002.
Nagy Kálmán: A honfoglalás korának hadtörténete. Heraldika Kiadó, Budapest, 2007.
O’Connell, Robert: A kard lelke. Gold Book Kft., Budapest, 2002.
Pauler Gyula - Szilágyi Sándor: A magyar honfoglalás kútfői. Magyar Tudományos Akadémia kiadványa, Budapest, 1900.
Pálóczi Horváth András: A csólyosi kun sírlelet hadtörténeti vonatkozásai. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1967.
Pálóczi Horváth András: Besenyők, kunok, jászok. Corvina Kiadó, Budapest, 1989.
Priski Katalin: A honfoglaló magyarok háziállatainak mitokondriális DNS alapú genetikai analízise. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, 2006. (Diplomamunka)
Révész László: Emlékezetek utatok kezdetére… Régészeti kalandozások a magyar honfoglalás és államalapítás korában. Timp Kft. Kiadó, Budapest, 1999. 
Révész László: A honfoglalók fegyverzete. In: Rácz Árpád (szerk.): Nagy képes millenniumi hadtörténet. Rubicon-Aquila Könyvek, Budapest, 2000.
Révész László - Wolf Mária: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. „A Magyar Honfoglalás 895-1995 Tokaj” Alapítvány és a Hermann Ottó Múzeum közös kiadványa, Miskolc, 1996.
Ságvári György – Somogyi Győző: Magyar Könyvklub, Budapest, 1999.
Tokaji Zsolt: A régi Kína fegyverei. Zrínyi Kiadó és Terebess Kiadó, Budapest,
1997.
Szulejman, Hamid: A Bábur-Náme miniatúrái. Corvina Kiadó, Budapest, 1979.
U. Kőhalmi Katalin: Steppék nomádja lóháton, fegyverben. Akadémia Kiadó, Budapest, 1972.
Veszprémy László: Középkori hadimén. In: História, 1-2. sz. 2005.
Veszprémy László: Az Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai. Zrínyi In: Töll László: Élet és halál urai a csatatereken – elődeink fegyverei. Kiadó, Budapest, 2008.
Visy István: Gondolatok a military ló kiképzéséhez. In: Gondolatok a lovaglásról - az örkényi lovaglótanárok írásai. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001.
Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest, 2003.
Winkler Gusztáv: A hadviselés művészete I.- A kezdetektől a magyar államalapításig. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999.
A hadviselés művészete II- A magyar államalapítástól a mohácsi vészig. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
               Képjegyzék
 
 
1. kép: Forrás: Kun: 2003: 171.
2. kép: Forrás: Kun: 2003: 167.
3. kép: Forrás: Ságvári – Somogyi: 1999: 22.
4. kép: Forrás: História: XXIX. Évfolyam 4. sz. 36.
5. kép: Forrás: Kun: 2003: 154.
6. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
7. kép: Forrás: Kun: 2003: 185.
8. kép: Forrás: Szulejman: 1979: 53.
9. kép: Forrás: Bakay: 2004. 176.
10. kép: Forrás: Szulejman: 1979: 38.
11. kép: Forrás: Kun: 2003. 245. + Saját készítésű fotó.
12. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
13. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
14. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
15. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
16. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
17. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
18. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
19. kép: Nagy – Nemes – Tompos: 2002: 33.
20. kép: Nagy – Nemes – Tompos: 2002: 35.
21. kép: László: 1982: 29. + Nagy – Nemes – Tompos: 2002: 35.
22. kép: Nagy – Nemes – Tompos: 59.
23. kép: Nagy – Nemes – Tompos: 35.
24. kép: www.otka.hu/images/ups/351.jpg Dátum: 2009. április 12. 14 óra 11 perc.
25. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
26. kép: Bakay – Papp 2008: 63. + Nagy – Nemes – Tompos: 2002: 35.
27. kép: Pálóczi Horváth: 1989: 66-67.
28. kép: Tokaji: 1997: 80-81.
29. kép: Pálóczi Horváth: 1989: 21. képmelléklet.
30. kép: Veszprémy: 2008: 29.
31. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
32. kép: Forrás: Saját készítésű fotó. + Pálóczi Horváth: 1989: 13.
33. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
34. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
35. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
36. kép: Forrás: Saját készítésű fotó.
 
 
 
 
 
 
 
 
Üdv!
 
Gratula a szakdolgozatodhoz, nagyon tetszett! Ha több ilyen hozzáállású ember lenne, már előrébb járnánk a „hagyományőrzésben”.
Mivel én nem vagyok se történész, se nagy lovas múltam sincs, dolgozatod alapján lelkes laikusnak minősíteném magam:), de Tabu nevű hucul lovunkat pont így tanítgatom, ahogy te is kifejtetted. (lehet, nem véletlen, én is jártam Kelemen Zsolthoz)
A páncélos rész nagyon tetszett, a fotók a vége felé pedig fantasztikusak. Talán a tiéd az eddigi legjobb rekonstrukció, amit láttam.
 
De lenne két észrevételem:
Az első: tudom, hogy Zsolt kedvence a lándzsapörgetés meg vágás, én is szeretem csinálni lóháton, de szerintem nem volt jellemző a vágás. Márpedig azért, mert a hegy alakja határozza meg, mire használták. Vannak vágóhegyek, mint a japán naginata, meg egyes yari-k, és persze Zsolt hosszúpengéjű lándzsája, de a létező leletek többsége nem ilyen. Az átlagos köpűs lándzsahegy éle 20cm vagy rövidebb, nyaka vékony. Ez alkalmatlan vágásra, mert nagy oldalirányú erőhatásnál sérülékeny, a vágóél pedig túl rövid. Ha vágásra is használták volna, hamar elterjedtek volna jobban a hosszúpengéjű hegyek. Bábur könyvének és a perzsa Királyok könyvének száz meg száz miniatúráján se találsz vágó mozdulatot. Mostanában fordítom a neten fellelhető mameluk hadi kézikönyveket, az egyik XIV.sz.-i darab hosszasan értekezik a lándzsa használatáról, olyan finomságokkal, hogy hogyan buktassuk fel az ellenfél lovát a lábai közé dugott fegyverrel, meg hogy vágjuk a pofájába a lándzsazászlót, de vágásról egy szó sincs. A két kézre fogott fegyver előnye, hogy tudsz rövidet és erőset döfni vele, ami nem megy mélyre és ki tudod húzni. Ismerték ők is a hónaljba szórított technikát damaszkuszi vagy szír támadás néven, csak írják is, hogy az korlátozottabb, de néha jól jön.
 
A második:
A nyílvesszők állásáról a tegezben: kétféle markáns tegeztípus volt széles körben elterjedve: a mongol/török, tollal felfele és hátraálló nyilakkal, a nyílvégekkel a derék felett; és a „homokóra” tegez heggyel felfele álló nyilakkal enyhén előredöntve, a derék szintje alatt. Jó pár korabeli képen a hegyek állnak FELFELÉ ebben a típusú tegezben kínai, ortodox, és kun képeken is.(pl. Az oldalamon) Ezeken jó pár akció közben ábrázolt harcos is van. De hogy tovább menjek, idézek az egyik mameluk tanításból: „ha meg akarod hallani az ellenséges lovasok közeledését, végy egy tegezt, melyben heggyel felfelé állnak a nyilak, vedd ki azokat, és tedd a tegezt szélesebb végével a földre, úgy hallgatózz bele...
Két barátom, Strohmayer Ádám és Flesch Márton ezzel a tegezzel kísérletezik, mongol húzás mellett, felfele álló nyilakkal. Ez a párosítás nagyszerűen működik, Ópusztaszeren Ádám be is mutatta a töltés. Neki elvileg 3 másodperc a lövés. Egyébként a mongol húzásról szóló részben azt éreztem, hogy nem gyakoroltad elég sokat. Ha szán rá időt az ember, úgy is lehet gyorsan az idegre pattintani a vesszőt. Általában az a helyzet, hogy az emberek hosszú háromujjas íjászmúlt után próbálják ki a hüvelykes húzást, és hamar ítéletet mondanak róla. Pedig ha meg akarjuk ítélni, át kell rá állni teljesen, és az bizony lehet olyan érzés, mintha újra kéne kezdeni az íjászatot. Én megtettem ezt három éve, és félelmetesen javult a pontosságom, hiába nem látom egyáltalán a vessző hegyét.
Ezért nem tartom jónak, ha ebben a kérdésben Kassaira és Kelemen Zsoltra hivatkozol. Kassainak eleve hiányzik a jobb hüvelykujja, így nem is lőhetne máshogy, Zsolt meg tudom, hogy áll hozzá a hüvelykes húzáshoz, párszor már vitatkoztam vele.:) Egyébként a kép, ami valami iráni tálról van és ki is hangsúlyozod, hogy tollal felfele állnak a nyilak, azon egy zsákszerű tegez van, ami technikai szempontból a török tegezekhez hasonlít. Ugyanis van pár hasonló tál, ami a másik oldalról mutatja a lovast.;) Ezért erre se jó hivatkozni a X.sz.-i magyar tegezek esetén.
 
Remélem, nem vetted kötekedésnek, amiket írtam, építő kritikának szántam. Az oldalam fórumában szívesen várlak vitára! Ádám és Márton is figyelik, ők foglalkoznak a homokóra tegezzel, én csak lapos tegezt használok.
 
Minden jót!
Szebényi Tibi
 
 
 
 


[1]              Györffy: 1977: 312-314: Györffy szerint sem alakult nyugati formára a magyar hadsereg. A bejövő páncélosok a király kíséretét erősítették és a derékhadban foglaltak helyet csatadöntő elemként, de sem taktikai, sem stratégiai változást nem hoztak. Erre jó példa Konrád császár hadjárata 1030-ban, mit István a sztyeppei stratégia szerint vert vissza és Bécs mellett a magyarok elfogták a birodalmi hadakat, ami ebben a korban Európa legerősebb seregének számított.

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Óra
 
Látogatók
Indulás: 2008-11-06
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
LEMANGURIA

 

 
KURULTAJ

kurultajlogo1a5e6c.png

 
Magyarok Szövetsége

magyarokszvetsge75d7b.jpg

 
Jász-Kun Szala

Szalaef42b54444.jpg

 
számok
free counters
 

Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT