Menü
 
Baranta Piac

Friss Méz kapható T.miklóson B.Mihály 06-702/350-251

Selyemfű méz 1kg 1.700,-Ft

Friss tej kapható 130,-Ft a Székács Szakközép Iskola Tanboltjában

 

 

 

 

 

 
Cíkkek
 
Naptár
2017. Augusztus
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Íj és nyílkészítők
 
Fehér Hunok vallása
Fehér Hunok vallása : A fehér hunok vallása indiai források alapján

A fehér hunok vallása indiai források alapján

Dr. Aradi Éva  2008.12.03. 13:51

A fehér hunok vallása indiai források alapján

A fehér hunok vallása indiai források alapján
Írta: Dr. Aradi Éva
A fehér hunok indiai hódításait általában nem értékeli jóindulattal az indiai történetírás, még az egyes régi indiai források sem. Bizonyos szempontból érthető ez, hiszen a fehér hunok hódítók voltak a Kr.u. 5-ik- 6-ik században és bátor, harcias, de kegyetlen terület-szerzésük nem tetszett a leigázottaknak. Ezért hajlamosak minda mai napig nomád barbároknak nevezni őket, elfelejtkezvén arról, hogy valaha az árják is kegyetlenül foglalták és pusztították el a náluknál akkor sokkal fejlettebb Indus völgyi civilizációt.

Abban azonban a 20-ik századi indiai történetírók egyetértenek, hogy mind az úgynevezett ázsiai - tehát az Attila által vezetett - hunoknak, mind a heftalitáknak, azaz a fehér hunoknak sorsszerű küldetésük volt az emberiség történelmében. Szinte katalizátorként hatottak, míg az előbbiek hozzájárultak a Római Birodalom bukásához, az utóbbiak alaposan legyengítették az ókor két virágzó államát: Perzsiát és Indiát. Indiában az előzőleg erős központi hatalommal rendelkező Gupta-királyság többé már nem tudta visszaszerezni régi területeit, s így Észak India több kisebb, egymással csatázó monarchiákra bomlott.1/ Valóban, a fehér hunok, miután Kr.u. 425-ben átlépték az Oxust /Amu-Darja/, elfoglalták előbb Kashgáriát, majd Szogdiát, s Baktria meghódítására törekedtek. Baktria egy része ekkor Perzsiához tartozott, ahol az erőskezű Szászanida dinasztia uralkodott. Az 5-ik század közepétől száz éven át folyt a harc a fehér hunok és Pezsia között; váltakozó szerencsével, de végülis a fehér hunok nagy területet szakítottak le az ókori boridalomból. Baktriát elfoglalták, sőt főhadiszállásukká tették s ezt későbbi indiai bukásuk után is még évtizedekig megtartották. Majd Gandhára következett /ma Pakisztánban van/, utána Káshmír és a Pandzsáb és végül szinte lerohanták Észak-Indiát, majd kb. Kr.u. 470-re a szubkontinens fele az övék lett, ezt onnan tudjuk, hogy Gvaliorban és a Malvai területen is találtak fehér hun pénzérméket, márpedig ez a két hely igencsak India közepén van.

Mielőtt a címben feltüntetett témáról szólnék, összegezném röviden a tényeket, melyeket indiai és egyéb források alapján tudunk a fehér hunok 5-ik - 6-ik századbeli hódításairól, indiai és baktriai háborúiról és a ma is India észak-nyugati tartományában; a közel negyven millió lakosú Rádzsasztánban élő hun leszármazottakról: a második kasztbeli harcos rádzsputokról, akik 1500 éve folyamatosan ennek a tartománynak az uralkodóit, a maharádzsákat adják. Ezeket Rádzsasztán egyik nagy déli régiójában: Mewárban maharánának nevezik, aminek jelentése: „királyok királya”, s ő áll kulturális, vallási szempontból a hagyományoknak megfelelően minden rádzsasztáni maharádzsa fölött, a többiek az ő hűbéresei. Azonkívül a szintén második kasztbeli gurdzsárokról kell említést tenni, akik Rádzsasztán és az attól délre fekvő tartomány: Gudzsarát lakói, ennek a nevét is ők adták /Gurdzsar Ráshtra = gurdzsár ország, ebből a második szó rövidítésével lett Gudzsarát/. A gurdzsárok tudják és vallják, hogy ők a fehér hunok /azaz eftaliták, vagy heftaliták, szanszkrít nyelven svéta hunák, vagy kidariták, kínai nyelven je-ták /vagy Ye-te-li-to-k/, örmény nyelven hajtálok /melynek jelentése: erős ember/ és bizánci források szerint abdélek - de ez a sok név mind ugyanazt a népet jelenti/ leszármazottai. Erről tanúskodnak egyes falvaik nevei, mint pl. Huna-vásza /hun lakosú/, Huna-Ganva /hun falu/, de Mewár egyéb falvai közül is többnek hun eredetű a neve, ilyen pl. Kemrí is, ahol tavaly jártam, s amelynek lakóiról, szokásaikról, vallásukról tájékozódhattam.. Ugyancsak több hunok által épített ma már romos, vagy lakatlan városban jártam, mint pl. Kumbagarh várában és a körülötte lévő épült településen, amit erőd-fal vesz körül, ezeket a hun utód maharána: Kumbha építtette a 11-ik században.
Érdekes megfigyelni, mennyire hasonlít ez a fal a Kínai Nagyfalra. Tipikusan ázsiai építészet, amelyhez hasonló nem található máshol Indiában. Jártam Moderában, az ezeréves templomegyüttes területén, ahol a leghíresebb, szintén a rádzsputok által épített Naptemplom van, erről még bővebben szólok. A harmadik, a hunoktól leszármazott, Indiában élő nemzetség a dzsát, ők elsősorban az indiai és pakisztáni Pandzsábban élnek, a híres szikhek /harcosok, ma katonák, de az élet más területén is megtalálhatók, szorgalmas, értelmes emberek/ egyrésze is a dzsátoktól származik. A szikh népesség valójában egy a XVII. században létrejött vallást követ, amely ötvözi a hinduizmus és az iszlám legfőbb vonásait, de a valláson túl egy sajátos, nemzeti függetlenséget kifejező életforma, amely az angolokkal szembeni ellenállást fejezte ki. A szikhek robbantották ki Észak-Indiában 1857-ben a híres, úgynevezett „szipoj” lázadást, melyet az angolok kegyetlenül vérbe fojtottak.

Abban a hunokkal foglalkozó kutatók általában megegyeznek, hogy a fehér hunokról több forrás maradt fenn, mint az ázsiai /azaz „fekete”, tehát az Attila által vezetett/ hunokról. Igaz, hogy a heftalitákról nincs római forrás, de ezért bőven kárpótolnak a kínai, indiai, perzsa, görög, bizánci, sőt arab források. Ezek a munkák három részből tevődnek össze: a/ egyrészt szanszkrít, prákrit és páli nyelvű irodalmi források, mint pl. a híres indiai „tankönyvek”, a Puránák, melyek nem zárultak le első leírásukkor, hanem a tudományok fejlődésével, vagy a történelem előrehaladtával kiegészítették azokat. Különösen érdekes kutatásunk szempontjából az Agni Purána és a Visnu Purána. Az előbbi az indiai kasztok, alkasztok, valamint a környező népek genealógiájával foglalkozik, az utóbbi pedig vallástörténettel. Nem sokkal a hunok indiai szereplése után keletkezett a káshmíri szanszkrít író: Kalhána Rádzsatarangíni-je /”A királyok története”/, melyet Stein Aurél fordított angolra, s melyben a szerző felsorolja a hun uralkodókat, sőt a később Káshmírban trónra lépett leszármazottaikat is /évszámokkal!/, továbbá a híres költő és drámaíró: Kálidászaegyik elbeszélő költeményében: a Raghuvamsá-ban /”Raghu nemzetsége”/ is említi a heftalitákat, úgyszintén az utolsó indiai nagykirály: Harsha udvari költőjének műve:a Harshacsarita /”Harsha cselekedetei”/ bővebben ír róluk, majd később más, a középkori indiai bárd-költészet /mely elsősorban Rádzsasztánban terjedt el a királyi udvarokban/ énekei, b/ az abban a korban, vagy nem sokkal a hunok uralkodása után Indiában járt különböző nemzetiségű utazók /a kínai Hiüen Csang és Szung Yün buddhista zarándokok, az arab Albérúní történetíró és a görög hajós és kereskedő: Koszmasz Indikopleusztész valamint Prokópiusz görög történetíró/ írásos beszámolói, és c/ a régészeti ásatások során talált oszlopok, templomszobrok, vagy egyéb kő maradványokba vésett feliratok é szanszkrít, prákrit, vagy páli szövegei, valamint a heftalita uralkodók által kibocsájtott , meglehetősen nagyszámú pénzérme. Ez utóbbi lelet a kárpát-medencei hunoknál teljesen hiányzik, nyilván rövid uralkodása alatt Attila nem veretett pénzt, vagy ha igen, azt még a föld rejti. Jellemző, hogy a két heftalita uralkodó Toramána és Mihirakula pénzérméi Káshmírban és Kabulban még a 13-ik században is forgalomban voltak 2/, sőt Stein Aurél még az 1900-as évek elején is találkozott Toramána érmével a kabuli bazárban. 3/

A fehér hunok baktriai és indiai hódításairól, háborúiról, uralkodóikról, vallásukról, leszármazottaikról részletesen Dr. Upendranáth Thakur benáreszi professzor írt 1967-ben megjelent művében, melynek címe: „The Hunas in India” /A hunok Indiában/. Ő is a fenti forrásokból dolgozott, s érdekes az a fejezete, amelyben a hunok vallásáról ír, többek között azért is, mivel néhány akkori hun város nevét is említi, s ezek hun szavak. Miután eredeti nyelvükről alig tudunk valamit, ezek a tulajdonnevek jelentősek, hiszen nyelvészeti kutatások alapjául szolgálnak. Thakur leírja, hogy a hunok, mielőtt Indiába jöttek, a tüzet imádták. Kr.u. 420-ban foglalták el Baktriát és Perzsia egy részét, s az uralkodók, valamint a vezető réteg hamarosan a zoroaszteri előtti óiráni vallást követte. Később Firdauszi perzsa író és történész viszont arról ír, hogy sok zoroaszter pap élt a hun városokban, s itt felsorolja a következő városokat: Kagan /ez a mai Bokhara mellett még ma is megvan Üzbegisztánban/, ez volt a kagán székhelye, bár később a mai Afganisztán területén, a mai Bamiyán közelében Badhagíz lett a főváros. Más hun város nevek: Zabula /Kabul hun neve/, más helyen: Zabola ként említik,
Gurzaszthán /itt nyilván a gurdzsárok ősei laktak, a város ma is létezik Üzbegisztánban Szamarkandtól mintegy 150 km-re, úgy hívják: Guzár/, Khatal, Bálakh és Bokhra /a mai Bokhara/. A mai Turkesztánt Tokarisztán-nak nevezték a hunok. A tokarok feltehetően a törökök /türkök/ voltak nyelvükön, akik ugyan közeli rokonok, de mint majd látjuk, sok bajt okoztak a hunoknak. Egyébként a kínai zarándok írók, mint pl. Hiüen Csang egyértelműen türk nemzetiségűeknek tüntetik föl a hunokat.
Perzsa források szerint, mikor nem sokkal 420 után a perzsa uralkodó: Behram az első heftalita támadásokat visszaverte s a kagán feleségét, a khatun-t elfogatta /a fejedelemasszonyt ugyanígy hívták az avar birodalomban, akárcsak a többi felség címet, mint kagán, tegin, elgondolkoztató, hogy az a kevés szó, amit tudunk ugyanaz a hunoknál és az avaroknál/. Tehát a perzsa uralkodó elvitette a khatunt városa Tűz-templomába, hogy a fejedelemasszony ott szolgáljon, amit az örömmel megtett, ezzel bizonyítva, hogy legalábbis az uralkodó osztály a tüz vallását követte. 4/
A perzsa szerző szerint azonban a nagy többség továbbra is természetvallású volt, elsősorban a Napot imádták. Hiüen Csang leírja Nap-istenük templomát Zabula, vagy Zabola városban. A Napot a kínai utazó szerint Kshun-nak nevezték a heftaliták. A nagy indiai hun uralkodó neve: Toramána szanszkrít nyelven, de hun szóval Turmán /az arab Albérúní szerint, aki azt írja, hogy Laga-Turmán a türk Sáhi családból származott/, a Sáhi perzsául királyt jelent. Köztudott, hogy baktriai tartózkodásuk alatt a heftaliták érméiken is már a perzsa baktriai nyelvjárását használták, ezt megtartották Indiában vert pénzérméiken is, magukat ezen a nyelven „sahan-sáhi”-nak, azaz a királyok királyának nevezvén/., 5/ Mihirakula pedig hun szóval Mihira-gula, ebből a Mihira a perzsa Napisten, de a Gula hun név, Koszmasz Indikopleusztész említi, hogy a hunok utolsó indiai nagykirálya Gollasz, vagy Gullasz volt. Az -sz végződést minden görög szerzőnél el kell hagyjuk, mert ez görög sajátosság, így marad a Golla, vagy Gulla név, s ez Stein Aurél szerint is Mihira-Gula neve. Koszmasz szerint ez a szó virágot jelent, tehát Mihira-Gula nevének jelentése: a „Napisten virága”. 6/ Ebből a Gula névből alakult ki a ma is uralkodó mewári /udaipuri/ maharánák családneve, mely 1400 év óta a különböző változatokban fordult elő: Guhil, Guhilot, Géhlot. /Még az is elképzelhető, hogy a honfoglaló magyarok gyula szava is innen jött/.
Toramána vallásáról nincs sok forrás, ő egész életében harcolt, nagy területszerző tegin volt /jegyezzük meg, hogy ő is és fia: Mihira-gula is teginek voltak, tehát a kagán alkirályai/, a kagán, aki a fővárosban Badhagízben székelt Kunkha volt, elődje Kushwanaz, vagy Kashwanaz, s annak elődje volt a Baktriát elfoglaló, dinasztia- alapító kagán: Eftál, vagy Heftál /akiről a nemzetség a nevét kapta/.7/ Toramána és fia családneve egy a Pandzsábban /Kura városban/ talált kőfelirat szerint: Dzsavla, más változat szerint Dzsaula volt, s ebből keletkezett Kabul akkori neve /ez a város Toramána egyik székhelye lett/: Zabula, vagy Zabola.8/ Az indiai források Toramánát bátor, ügyes, előrelátó uralkodónak tartották, de míg Toramána vallásáról nem tudunk, Mihira-guláról annál több feljegyzés maradt e téren is. A fehér hunok Attilájának nevezett uralkodót nem szeretik az indiaiak. Véres kegyetlenséggel írtotta a buddhista kolostorokat és a szerzeteseket. Viszont Shíva hű követője volt, hiszen Shíva a hindu vallás Hadura, s a harcos teginnek ez a példakép megfelelt. Shíva számára templomot építtetett fővárosában: Sákalában /a mai Pakisztánban/ Mihiresvára néven, majd Kásmírban egy várost hozott létre szintén Shíva tiszteletére Mihirapura néven. Ugyanakkor a Baktriában maradt kagán és a vezető réteg még mindig a zoroaszteri vallást követte, ez jól látszik a később, de még mindig hun uralom alatt emelt bamiyáni Buddha szobrokon, ahol is a Megvilágosodottat a perzsa főisten: Mitra által szokásosan viselt ruhában ábrázolták /sajnos mára a thálibok felrobbantották ezeket a szobrokat/. A későbbi uralkodóik /akik még Baktriát India elvesztése után is jó ideig uralták/, például Tarkhán Nizak Buddha követője lett, sőt egy buddhista kolostort is építtetett, melynek hun neve:Barmak. 9/ Mindazonáltal a Napisten imádata folytatódott. A Napistent mindig hét lóval ábrázolták, ez húzta a Nap szekerét, s ez az ábrázolás fennmaradt mindmáig a híres rádzsasztáni hindu templomok szobrain, melyek eredetileg 1200-1300 éve a Napisten tiszteletére épültek. Itt említem meg a bevezetőben említett moderai Naptemplomot, amely teljes épségben fennmaradt és híres zarándokhely. Toramánáról azt lehet tudni, hogy Multánban /Pakisztán/ Nap templomot emeltetett, s a kínai utazók szerint is a Napisten tisztelője volt.
Érdekes, hogy a hun uralkodók s a vezető réteg elég gyorsan fölvették a meghódított területek vallását: Baktriában a párszi vallást, majd Indiában a shívaizmust, később a buddhizmust és dzsainizmust/ rádzsasztáni leszármazottaik közül még ma is sokan a dzsaina vallást követik, híres és szép zarándok helyük az 1600 m. magas Mount Abu hegyén lévő, 40 templomból álló, s fehér márványból faragott épület-együttes, India egyik legnevezetesebb látnivalója. Mount Abut az angolok nevezték el így, egészen a 18-ik századig Arbudának, azaz Buda hegyének hívták. Már a Kr. előtt az első századtól a Kr. után második század elejéig uralkodott kushánok, azaz az indoszkíták is hamar buddhistává lettek, sőt Kaniska nagy uralkodójuk erősen támogatta a buddhizmust, sokat építtetett is ennek érdekében. Azokban az időkben a vallás különösen fontos volt /Ázsiában még ma is az/, s ez a gyors vallási asszimiláció nyilván elfogadtatásukat célozta. A fentemlített vallás-követésekről tanúskodnak a már bevezetőmben említett kőbevésett felíratok is. Három ilyen található a heftalita uralkodókról:
1/ Toramána uralkodása alatt jött létre az India középső részén akkor jelentős szereppel bíró Eránban egy 5-6 m magas, homokkőből készült vaddisznó-szobor /valószínüleg egy templom előtti területen volt, hiszen a vaddisznó Vishnu isten egyik inkarnációja/, s ennek talpazatán olvasható Toramána neve, mellette a Maharádzsadirádzsa cím, amelynek jelentése ismét: a „királyok királya”, mint a sahan-sáhi és a maharána szó. A feliraton még az évszám is látszik, természetesen nem a Krisztus szerinti, hanem az úgynevezett sakábd időszámítás. Ez 78 évvel később keletkezett, mint a mi időszámításunk kezdete, s a nagy indoszkíta király: Kaniska uralkodásától számítják, jelentése: a „sakák szerinti”. Mai napig egy-egy szanszkrít könyvben a kiadó a megjelenés évszámát mindkét időszámítással tünteti föl. Ennek alapján ki lehetett számítani, hogy az eráni feliraton 484 szerepelt Krisztus után /a felirat szanszkrít nyelven van/. Tehát ekkor már meghódították Indiának a felét Észak-Dél irányban, hiszen Erán a mai Rádzsasztán legdélebbi részén volt, Malva tartományban. Malva volt a hunok indiai fő területe, melyet bukásuk után még sokáig megtartottak, ennek fővárosa akkor Mandaszor volt, a későbbi -a hunok leszármazottaiként számon tartott gurdzsárok - egyik királyságának fővárosa. Ez volt a híres, sok művészeti emléket alkotó, fejlett Gurdzsár-Pratihára királyság, mely 400 évig fennmaradt és csak Mohammed Ghazni /a Rettenetes/ afgán-arab mohamedán csapatai tudták megdönteni a XI. században. A másik, kicsit később keletkezett Gurdzsár-Pratihára királyság északabbra, a Gangesz mentén jött létre, fővárosa Kanaudzs volt /a mai Laknó közelében/. Egyébként Malvát sokáig Huna Mandalának /Hun Központnak/ említik az indiai középkori irodalmi források.
2/ A második felirat szintén Toramánáról szól. Ez az Észak Pandzsábban /Pakisztán/ található Kura városában talált kőoszlop, a felirat így hangzik: „bemetszetett a királyok királya, azaz a nagy Toramána, vagyis Sáhi Dzsavla uralkodása alatt”. Itt évszám nem szerepel, de a régészek megállapították, hogy az V-ik században alkották. Az oszlop-töredéket a felirattal a Lahore-i múzeumban őrzik /Pakisztán/.
3/ A harmadik feliratban említik ugyan Toramánát, de ez nem Toramána uralkodása alatt, hanem fiának: Mihira-gulának a királysága idején készült. Ez egy Nap- és Shíva tiszteletére épült templom alappiléreibe vésett felirat és Gvalior mellett található, szintén elég mélyen India területén. A feriratot Kr. u. 530-ra datálják s a szokásos dicsőitő címek mellett azt is közlik, hogy a templom a nagy király uralkodásának 15-ik évében készült, tehát Mihira-gula Kr.u. 515-től uralkodott. A pontos szanszkrít szöveg a következő: „Neki, akinek családja nagy hírnevet szerzett, Toramána fiának, a Föld urának, Síva hívének, aki Mihirakula néven ismert és aki megtörte Pasupati hatalmát” / ez egy Gupta uralkodó volt Észak-Indiában/. /Ez a felirat is a Lahore-i múzeumban található/. 10/
A három fontos felirat tehát: az eráni, a kurai és a gvaliori. Ezenkívül Gvaliorban találhatók a valószínüleg már Toremána által kiadott pénzérmék, melyeken azonban a dinasztiát alapító ős neve szerepel, így:„Heftál, a hunok királya”, az érme másik oldalán a Nap és a Hold látható. Toremána sok érmét veretett; Mihira-gula pénzérméi is elsősorban Gvaliorban és különböző kásmíri ásatások helyein kerültek elő. Baktriai perzsa nyelven és görög felírattal készültek, s rajtuk a király neve mellett uralkodásának évszáma és a már említett címe: „sahan-sáhi” /a király neve előtt/ szerepel. Stein szerint a heftaliták a nagy indoszkíta /kusán/ királyok jogutódainak tartották magukat /egyenesági, vérségi kapcsolat nem bizonyítható közöttük, de a nagy elődökre való hivatkozás jobban megalapozta hatalmukat/. S mivel Huska, Kaniska és Huviska is sahan-sáhi-nak titulálták magukat, a jogutód Mihira-gula is ezt tüntette föl. Az érmék hátoldalán rendszerint Shíva szent állatának, a Nándi bikának a képe szerepel, s a feliratokon legtöbbször Mihira-gula név áll, nem pedig a szanszkritizált, s Indiában máig elfogadott Mihirakula /nyilván az előbbi az eredeti, Stein szerint is/. 11/ A heftalita pénzérméken a királyok nevén és évszámán kívül a páva, a bika, a Nap és a Hold, nyíl-íj és tűzoltár ábrázolása látható. Mihira-gula utódai közül néhány pénzérmén a Lankhana és Khinkila név szerepel, akik szintén fehér hun káshmiri uralkodók voltak. Hiüen Csang írja, hogy Indiába menet Káshmíron át vezetett az útja, s hogy ott már több generáció óta a fehér hunok uralkodtak, úgy, mint Peshavárban /Pakisztán/. Ezt Kr.u. 630-ban írta, tehát még akkor is, Indiából kb. 560-ban történt kiűzetésük után 70 évvel megtartották baktriai és káshmíri hatalmukat. Hogy e két király is fehér hun volt, bizonyítja a jóval később élt Albéruní megjegyzése, miszerint: „E királyok török nemzetiségűek voltak, kiknek székhelye Kabulban volt, s ősük Barhategin /hindi nyelven: a Nagy Tegin/ volt, ki Kabulba jövén, hatalmába kerítette az országot. Az ő családjában maradt az uralom, mint mondják, hatvan nemzedéken át.” 12/ A Nagy Tegin nyilván Toramána, a hatvan nemzedék túlzás, de, amint látjuk, Baktriában még sokáig megőrizték hatalmukat, s ez történt Káshmírban is, sőt az India szívében lévő Huna Mandalában, azaz Malvában, amely létezett még Kr.u. 899-ben is s erre hivatkoznak indiai irodalmi források, mint a szanszkrít elbeszélő költemény a Navasahasanka-csarita. 12/ Albérúní jóval később azt írja, hogy a kásmíri és kabuli török /türk/ uralkodók, a Sáhik / ez az elnevezés mint láttuk még az indoszkíták óta fennmaradt/ uralma hősies küzdelem után végülis a 11-ik században bukott el az iszlám túlerő miatt. Albérúní, mohamedán létére, dicsőíti a letünt türk Sáhí család nagyságát és dicsőségét. 14/
A fehér hunok vallásához kapcsolódik a király felszentelése. Az indiai kasztok és törzsek genealógiájával foglalkozó könyv: az Agni Purána írja le a Guhil ház első uralkodójának avatását. Egyszerű harcos és vadász volt és nemzetségének baráti törzse: a Bhil nemzetség főnöke úgy emelte királlyá, hogy jobb kezének hüvelykúját megvágta, s annak vérét a Guhil harcos homlokára kente, ezzel mintegy vérszerződést kötött vele és nemzetségével és elismerte hűbér uralkodójának. Ez az úgynevezett Tilak-ceremónia. /tilak szanszkrít nyelven a homlokra festett szent jel, általában, ha piros, Shíva jele/. Ezt a ceremóniát 1400 éve minden Guhil /Gehlot, Guhilot/ maharána felszentelésekor megismétli a Bhilek vezére, akik a kezdetek óta a legerősebb szövetségesei Mewár uralkodóinak. A mostani maharánát is így szentelték 1980-ban, szóbeli közlése alapján.15/
A feliratokból, pénzérmékből, s a szanszkrít irodalmi anyagból megállapíthatjuk, hogy a heftaliták indiai uralma Kr.u. 460-tól kb. 556-ig tartott, bár Mihiragula már 542-ben vereséget szenvedett és meghalt, de utódai még néhány évig fenntartották hatalmukat. Ekkor azonban mind az indiai, mind a perzsa területen - ott a Szászánidáktól - vereséget szenvedtek, de mint láttuk, Káshmírban és Baktriában /Kabulban/ még sokáig uralkodtak, igaz, az őket északról: Transzoxiánából üldöző türkök többször mértek rájuk csapást, s jórészük nyugat felé menekült. A Kabulban maradtak keveredtek a győztes türkökkel és a Sáhi dinasztia már nem tisztán heftalita volt, mivel a források is türk uralkodóknak említik őket. Ugyanez történt az Indiában maradt utódokkal, hiszen a vesztes háború után a hadsereg menekült, de a gurdzsár pásztorok, valamint az egyszerű köznép már letelepedett elsősorban a nyugati tartományokban /Pandzsábban, Rádzsasztánban és Gudzsarátban/, s hamar asszimilálódtak, vagy ahogyan az indiai tudósok nevezik „indianizálódtak”. Ez a bámulatra méltó alkalmazkodás segítette ezt az egész fajt a túlélésben /ezt figyelhetjük meg majd utódaiknál: az avaroknál is/. Így ír erről a képességről Stein Aurél 1925-ben egy budapesti akadémiai előadásában: „Az ujgurok törzse, ez az életrevaló török néptörzs letelepedett a keleti Tien-San mentén. Ez volt az első a nagy török faj népességei közül, amelyben megvolt a képesség a nyugati művelődés fölszívására, akár keresztény, akár mohamedán véren szivárgott is az be hozzájuk. Más török fajú törzsek is, amelyeket vállalkozó szellemük és bátorságuk Európa felé vezéreltek, tanúságot tettek ugyanerről a képességükről, hogy a nyugati civilizációt asszimilálják és a maguk nemzeti egységébe befogadják. Így történhetett ez a honfoglaló magyarokkal.” ...... „Ilyesféle képességről ismét és ismét tanúságot tettek Ázsia és Európa történetében a török faj kicsiny, de szívós erejű néptörzsei. Hiszem, hogy ezek közé sorolhatjuk törzsökös részét azoknak is, akik Árpáddal együtt jöttek be magyar földre.” /Az indo-perzsa határvidék ősi története a földrajz és újabb kutató-utazások világában. Budapest, MTA 1925./ 16/
Lábjegyzetek:
1/ Upendra Thakur: „The Hunas in India”, Chowkhamba Sanskrit Series Office publ. 1967, Varanasi, p. 5.
2/ Idézett mű, p. 296.
3/ Stein Aurél: „Ázsia halott szívében” Helikon, 1985, Budapest, 442 old.
4/ McGovern, W.M.: „The Early Empires of Central Asia” New York 1939, p.409.
5/ Modi, J.J.: „The Early History of the Hunas and their inroads in India”, Journal of Bombay BRAS, XXIV /1917/, p.567.
6/ Stein Aurél: „Ázsia halott szivében” Helikon, 1985, Budapest. 381 old.
7/ Idézett mű 380 old.
8/ Szász Béla: „A hunok története, Attila nagykirály”, Bartha M. Társaság kiadása, 1943 Budapest, 470 old.
9/ Idézett mű 469 old.
10/ Upendranáth Thakur: „The Hunas in India” Chowkhamba Sanskrit Series Publication, 1967 Varanasi, p. 260.
11/ Zajti Ferenc: „Magyar évezredek”, Bp. 1939, utánnyomás, 405 old.
12/ Stein Aurél: „Ázsia halott szivében” Helikon, 1985, Budapest. 372 old.
13/ Szász Béla: „A hunok története, Attila nagykirály”, Bartha M. Társaság kiadása, 1943 Budapest, 470 old.
14/ Upendranáth Thakur: „The Hunas in India” Chowkhamba Sanskrit Series Publ. 1967, Varanasi, p. 210.
15/ Metclfe: „The Rajput Tribes” /On the base of the Agni Purana/ Vol. 1. Cosmo Publications, New Delhi, 1822 /reprint/, pp.80-81.
16/ Stein Aurél: „Ázsia halott szivében” Helikon, 1985, Budapest. 442 old.
IRODALOM:
1/ Mc Govern, W:M.: „The Early Empires of Central Asia” New York, 1939.
2/ Modi, J.J. „The Early History of the Hunas and their inroads in India”, Journal of Bombay BRAS, XXIV /1917/.
3/ Stein Aurél: Ázsia halott szivében”, Helikon, 1985. Budapest.
4/ Szász Béla: „A hunok története, Attila nagykirály”, Bartha Miklós Társaság Kiadása, 1943. Budapest
5/ Upendranáth Thakur: The Hunas in India”, Chowkhamba Sanskrit Series Publ. 1967. Varanasi
6/ Zajti Ferenc: „Magyar évezredek” Budapest, 1939 /utánnyomás/
7/ Metclfe: „The Rajput Tribes” Vol.1. Cosmo Publications, New Delhi, 1822 /reprint/
Megjegyzések:
1/ A neves indiai történész, a már említett Upendranáth Thakur könyvének /”The Hunas in India= „A hunok Indiában” magyarul/ 38-ik oldalán a magyarokat is említi, igaz, hogy röviden ír róluk, a következőkben:
„Kb. Krisztus előtt 300-ban a hunokon kívül más Türk-Ugor népek, mint pl. az argippák - a mai magyarok - délnyugat felé húzódtak s elfoglalták a mai Kirgíz sztyeppét, majd az Ural és az Altáj hegységek közötti területeket, főképpen a turáni síkságot.”
Ugyanezen az oldalon még egy megjegyzés:
„A turáni síkságon telepedtek le a turáni népek, mint a hunok, a bolgárok és a magyarok.”
2/ Meg szeretném említeni, hogy - az általam ismert - ázsiai népek milyen nyelveken említik a magyarokat, illetve Magyarországot:
Észak-Indiában, Kásmírban, Pakisztánban és Iránban: „Magyarisztán” /Afganisztánban szintén/ /Sztán hindosztáni és urdu-perzsa nyelven országot, helyet jelent/, a nép pedig „magar”, vagy „magyar”,
Törökországban: „hunkár” = magyar /a régi törököknél ez egyben egy magas rangot jelentett, olyasmit, mint a herceg/,
Örményországban: „hungár” = magyar.
 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Óra
 
Látogatók
Indulás: 2008-11-06
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
LEMANGURIA

 

 
KURULTAJ

kurultajlogo1a5e6c.png

 
Magyarok Szövetsége

magyarokszvetsge75d7b.jpg

 
Jász-Kun Szala

Szalaef42b54444.jpg

 
számok
free counters
 

A csillagjövõ asztrológia,nagyon sok olvasmányt,ezoterikus,témákat,szoftvereket és óriási nyári akciókat ajánl, NEKED!    *****    Egy blog rólam, velem, mert szeretek ide írni. Ðzsí. *** Augusztus 25-én PlayDay, azaz játéknap sok-sok nyereménnyel! :)    *****    Tudod hol van és mit jelent a horoszkópodban a Felszálló holdcsomópont? A Chiron? A Lilith? Én megmondom.Látogass meg!    *****    Gyere és nézd meg a lovas és állatos blogom.Különbözõ érdekes történetekkel és sok friss blogbejegyzéssel.Jó nézelõdést!    *****    Ünnepi minijáték vár rád! Kattanj rá, küldd be a megoldást, és NYERJ! =)    *****    Az ASZTRO-suli mindenkit Szeretettel vár. Tanuld meg az asztrológiát a saját horoszkópod elemzésével -TELJESEN INGYEN!    *****    A csillagjövõ asztrológia portálon akció! Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Párkapcsolati elemzés 2000 Ft. katt!    *****    Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!