Menü
 
Baranta Piac

Friss Méz kapható T.miklóson B.Mihály 06-702/350-251

Selyemfű méz 1kg 1.700,-Ft

Friss tej kapható 130,-Ft a Székács Szakközép Iskola Tanboltjában

 

 

 

 

 

 
Cíkkek
 
Naptár
2017. Október
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Íj és nyílkészítők
 
A nehézlovasok és a Carrhaei csata.
A nehézlovasok és a Carrhaei csata. : A nehézlovasok és a Carrhaei csata.

A nehézlovasok és a Carrhaei csata.

  2008.11.30. 17:58

Carrhaei csata

(NagyG levele)

 

A napokban megint előkerült a sztyeppei harcmodor, a könnyű, vagy  nehézlovasság kérdése. Amiket mostanában olvasgattam, az alapján az a  véleményem alakult ki, hogy a buirodalom építő sztyeppei népek nem  nélkülözték sem a nehézlovasságot, sem a gyalogságot. nem is nélkülözhették,  hiszen a pusztán könnyülovasokból álló hadseregekel szerintem nem lehet  birodalmat hódítani. Gondoljunk csak a különböző terepviszonyokra (erdő,  mocsaras, hegyvidéki terep, várostromokra, stb., ahol nehezen érvényesíthető  a könnyűlovasíjász gyorsasága, taktikája. 

Azt már Czintutól tudjuk, hogy a mongolok alkalmaztak gyalogságot is  (legalább is, ha jól emlékszem), a nehézlovasságuk is közismert. A  nehézlovasság esetükben a páncélozott lovat, lovast jelenti, lándzsa és íj  használattal. 

Az tény, hogy ezeknél a népeknél (szkíták, szarmaták, pártusok, hunok,  avarok, vagy később a mongolok) a gyalogság szerepe szinte elhanyagolható,  az teljes egészében a behódolt, kísérő népek közül kerülnek ki. Ennél  nagyobb szerepe volt ellenben a nehézlovasságnak, amelyre vannak adatok, a  szkítáknál, a pártusoknál, az avaroknál, a hunoknál, a mongoloknál, a  szarmatáknál is, alánoknál is. Görög és római források pontos leírásokat  adnak ezekről.

 

Lehet, hogy a hátrafelé nyilazó csak könnyűlovasíjászokból álló hadsereg  képe azért alakulhatott ki, mert a nehézlovassággal ellentétben ez újszerű,  éppen ezért félelmetes volt, és ezt a nyugati hadviselésre nem jellemző  motívum került kiemelésre. Valamint ők lehettek a legnagyobb számban, hiszen  ide kerültek a szövetésges lovasnomád törzsek harcosai, valamint a  szegényebb rétegek. 

De ott voltak a nehézlovasok is, akik főként az arisztokráciából, a módosabb  rétegből kerültek ki, és adatok vannak arra, hogy mind magukat, mind a  lovakat páncélozzták, akár tetől-talpig is.A nehézlovasoknál főként vas  páncélzatot használtak, habár a szarmatáknál adat van arra, hogy vas  hiányában keményfa pikkelyekből készült a ló teljes egészét beborító  páncélzat. 

Elég jó összhangban lehetett használni a könnyű és nehéz lovas  fegyvernemeket, erre itt van egy példa Róma és a pártusok közötti carrhaei  csata, amelyet Plutarkhosz ránk örökített (kicsit hosszú lesz, de roppant  érdekes): 

"Amikor így előrenyomultak, egy Baliszszosz nevű nem nagy és nem is bővizű  folyóhoz érkeztek, de a katonák így is örültek a szárazságban és hőségben, a  fárasztó és víztelen utakon megtett menetelés után. A tisztek többsége azon  a véleményen volt, hogy táborozzanak itt le, és úgy? töltsék az éjszakát,  majd amikor kipuhatolják, hogy milyen nagy az ellenséges sereg, és milyen  csatarendben állt fel, akkor induljanak kora reggel ellene. Crassus, fia és  a vele levő lovasság unszolására, hagyta magát elragadtatni, hogy nyomban  megütközzenek; kiadta tehát a parancsot, hogy akik éhesek és szomjasak, a  csatasorban állva egyenek és igyanak; de még mielőtt ezzel mindnyájan szépen  végezhettek, máris vezette őket nem lassan, időről időre megpihenve, mint  amikor ütközetbe szoktak indulni hanem gyorsan, erőltetett menetben, míg meg  nem pillantották az ellenséget, amely várakozásuk ellenére nem látszott sem  soknak, sem félelmetesnek, mert Szuréna hadserege zömét elrejtette az első  vonalbeli csapatok mögött, és megparancsolta a katonáknak, hogy köpenyekkel  és állatbőrökkel takarják el a csillogó fegyvereket. Amikor a közelükbe  értek, és a vezér felemelte a jelvényt, az egész síkság megtelt mély és  félelmetes erejű zajjal. A parthusok ugyanis nem kürttel és trombitával  lelkesítik a harcosokat a csatára, hanem fémüstöket, bőrrel bevont dobokat  vernek az arcvonal különböző részein, és ezek mennydörgésszerű robajjal  vadállati üvöltéshez hasonló szörnyű és félelmetes hangot adnak. Helyesen  ítélték meg a parthusok, hogy az ember valamennyi érzékszerve közül a hallás  zavarja meg leginkább a lelket, ez kelti fel leggyorsabban indulatait és  zavarja meg józan ítéletét.

Amint a rómaiak rémületbe estek a visszhangzó lármától, a parthusok hirtelen  levették fegyvereikről a takarókat, és láthatóvá lettek margianéi acélból  készült, vakítóan fénylő sisakjukban és mellvértükben; minden csillogott  rajtuk élesen és tükörfényesen, lovaikat is bronz- és acéllemezek  borították. Legnagyobb és legszebb volt Szuréna méd divatú ruházatában,  festett arccal és középütt elválasztott hajjal. Szinte már nőies szépsége  nem is illett vitézi híréhez, azért sem, mert a többi parthus szkíta módra  megnövesztette homlokán a haját, hogy ezzel is félelmetesebb külsejük. Első  szándékuk az volt, hogy lándzsáikkal a rómaiakra rontva az első sorokat  hátrálásra kényszerítik; mikor azonban látták, hogy a nagy mélységben  pajzsukkal szorosan egymáshoz felzárkózott katonák szilárdan és  mozdulatlanul tartják állásukat, visszavonultak, s úgy tűnt fel, mintha  szétszóródnának, és soraik felbomlanának, pedig közben észrevétlenül  körülvették a rómaiak négyszögét. Crassus ekkor könnyű fegyverzetű harcosait  küldte rohamra, de alig jutottak előre, máris nyílzápor fogadta őket, mire  gyorsan visszavonultak a nehéz fegyverzetűek sorai közé, s ezzel  rendetlenséget és félelmet keltettek, mert megtapasztalták íjaik félelmetes  erejét; a nyílvesszők áthatoltak védő fegyvereiken és keresztülütöttek  mindent, amibe belecsapódtak, akár kemény, akár puha volt. A parthusok csoportokba oszolva nagyobb távolságból lőtték ki nyilaikat  minden irányból; arra nem is volt szükség, hogy pontosan célozzanak, mert a  rómaiak sűrű és tömött arcvonalát még készakarva sem lehetett elhibázni. A  nagy és erős, ügyesen meggörbített íjakból kilőtt nyílvesszők hatása  félelmetes volt, mert ellenállhatatlan gyorsasággal csapódtak a célba. Ettől  kezdve kétségbeejtőre fordult e rómaiak helyzete, mert ha hadállásukban  maradtak, tömegesen megsebesültek, ha pedig megkísérelték, hogy rátámadjanak  az ellenségre, semmivel sem értek el jobb eredményt, s veszteségeik  ugyanolyan nagyok voltak. A parthusok ugyanis futás közben lőtték ki  nyilaikat, amihez a szkíták után a legjobban értettek; menekülés közben  érték el biztonságukat, s ezzel elvették a futás szégyenét. Amíg a rómaiak remélték, hogy a parthusok nyilaik ellövöldözése után  abbahagyják a csatát vagy kézitusába kezdenek, szilárdan kitartottak, de  amikor észrevették, hogy nyílvesszőkkel megrakott tevék állnak a közelben,  ahonnan az őket már előbb bekerítő csapatok újakat kapnak, Crassus belátta,  hogy a harcnak nem lesz vége, elcsüggedt.

Küldöncöket menesztett hát fiához, és megparancsolta neki, hogy mindenáron  ütközzék meg az ellenséggel, mielőtt még bekerítik. A parthusok ugyanis  főként Crassust támadták, és az ő szárnya körül próbálkoztak lovasságukkal,  hogy a hátába kerüljenek. Ezért a fiatal Crassus magához vett ezerháromszáz  lovast, akik közül ezret Caesartól hozott magával, ötszáz íjászt és a hozzá  legközelebbi csapatokból nyolc cohors pajzsos harcost, s ezekkel támadásra  indult. A parthusok szerették volna bekeríteni, akár mert, mint némelyek  mondják, mocsaras területre értek, akár pedig mert mozdulataikkal igyekeztek  a fiatal Crassust minél távolabbra csalogatni apjától; ezért tehát  megfordultak és futásnak eredtek. Publius erre odakiáltott embereinek, hogy  az ellenség megfut előlük, s utánuk eredt Censorinus és Megabacchus  társaságában; az utóbbi bátorságával és nagy testi erejével tűnt ki,  Censorinus pedig szenátori rangot viselt, kiváló szónok, s mindketten a  fiatal Crassus kortársai és jó barátai voltak. A lovasság nyomukban volt, de  eltelve harci kedvvel és reménységgel, nem akartak elmaradni a gyalogosok  sem; már azt hitték, hogy győznek, és üldözik az ellenséget, amikor előbbre  nyomulva észrevették a cselfogást, mert a látszólag menekülők megfordultak,  és még sokkal többen csatlakoztak hozzájuk. A rómaiak ekkor megálltak, és  azt gondolták, hogy kézitusába kezdhetnek velük, mivel olyan kevesen voltak  De a parthusok vérteseiket állították szembe a rómaiakkal, míg a lovasság  többi része körülöttük száguldozott, feltörték a talajt, és a környező  homokbuckákról olyan sűrű porfelleget vertek fel, hogy a rómaiak semmit nem  láttak és hang is alig jött ki a torkukon, majd szűk helyre összeszorulva  egymásra zuhantak, sebeket kaptak, és nem könnyű, hanem kínokkal teljes és  gyötrelmes halállal pusztultak el; a földön fetrengve, vergődtek sebesülten,  próbálták kihúzni a sebükbe betört horgas nyílhegyeket, amelyek átjárták  izmaikat és idegeiket, de sebeiket ezzel még jobban elmélyítették Rengetegen haltak így meg, és az életben maradottak is alkalmatlanná váltak  a harcra. Amikor Publius biztatta őket, hogy támadják meg a vértes  lovasokat, mutatták neki, hogy kezük pajzsukhoz, nyíllal átlőtt lábszáruk  pedig a talajhoz szegeződött, s képtelenek akár futni, akár védekezni.

 

Lovasait mégis nekibátorította, nagy erővel előretört, és összecsapott az  ellenséggel, de egyenlőtlen volt a küzdelem, a támadásban csakúgy, mint a  védekezésben, mert az ő emberei gyenge és rövid dárdáikkal támadták a  parthusok bőrrel és acéllemezekkel borított mellvérteit, míg azok  lándzsáikkal törtek a galliai csapatok könnyű páncéllal fedett, majdnem  mezítelen testére. Pedig Publius leginkább ezekben bízott, s valósággal  csodákat művelt velük, úgyhogy megragadták a parthus lándzsákat, birokra  keltek velük, leráncigálták őket lovaikról, mivel súlyos fegyverzetük miatt  nehézkesen tudtak mozogni. Sokan leugrottak lovukról, ellenfeleik lovai alá  bújtak, s azokat hasba szúrták. A lovak fájdalmukban felágaskodtak,  rátapostak lovasaikra éppen úgy, mint az ellenségre, és úgy vesztek oda. A  galliai csapatokat nagyon gyötörte a hőség és a szomjúság is, mert egyikhez  sem szoktak hozzá, s hozzá még legtöbben lovukat is elveszítették, amikor  lóháton rohantak szembe a parthus lándzsákkal. Így aztán kénytelenek voltak  visszahúzódni e nehéz fegyverzetűekhez, és vitték magukkal a súlyosan  megsebesült Publiust is. Közben megpillantottak a közelben egy homokdombot,  és oda vonultak vissza; a lovakat a domb közepén megkötözték, majd  pajzsukkal kifelé szorosan egymás mellett felsorakozva, azt remélték hogy  könnyebben védekezhetnek a barbárok ellen. De éppen ellenkezőleg történt,  mert míg a sík terepen az első sorban harcolók a hátulsó soroknak némi  védelmet nyújtottak, itt a dombon a talaj egyenetlensége miatt a hátul állók  fokozatosan magasabbra kerültek, és semmi lehetőségük nem maradt a  menekülésre, hanem a nyílvesszők egyformán lecsaptak mindnyájukra, és  jajveszékelve, tehetetlenül érte őket utol a dicstelen halál.

Közben az ellenség harci kiáltozással és győzelmi dalokkal egyre közeledett,  s ez még félelmetesebbekké tette őket. Újra megszólalt a dobok dübörgő  hangja, és a rómaiak újabb csata kezdetét várták. Hozták Publius fejét  lándzsahegyre tűzve, közelükbe vágtattak, mutogatták, és megvető gúnnyal  kérdezték, milyen családból származik, és kik a szülei, mert nem volna illő,  hogy egy gyáva és hitvány apának, mint Crassus, ilyen nemes és kiválóan  vitéz gyermeke legyen. Ez a látvány a rómaiakat még jobban megtörte és  kétségbe ejtette, mint mindaz a szörnyű baj, amelyet addig el kellett  szenvedniük; nem a bosszúra gondoltak, ami pedig természetes lett volna,  hanem borzalom és rettegés vett erőt mindnyájukon. De Crassusban, mint  mondják, a szörnyű csapás lelke legfényesebb tulajdonságait keltette fel.  Hangos szóval járta végig a hadsorokat, és így beszélt: "Ez a gyász,  rómaiak, egyedül az enyém, de bennetek Róma nagy szerencséje és híre  töretlen, s legyőzhetetlen, és ebben van a ti szabadulásotok. Ha szántok  engem, hogy elveszítettem a világon a legderekabb fiút, mutassátok meg ezt  haragotokkal az ellenség ellen. Fosszátok meg örömétől, és bosszuljátok meg  kegyetlenségét! Ne rémüljetek meg a történtektől, mert annak, aki nagy  dolgokra tör, szenvednie kell! Lucullus sem győzte le vér nélkül Tigranészt  sem Scipio Antiokhoszt, őseink ezer hajót vesztettek Szicília körül,  Itáliában pedig sok imperátort és hadvezért, de egyikük veresége sem  akadályozhatta meg őket abban, hogy erőt vegyenek azokon, a kik győzelmet  arattak, mert a rómaiakat nem a jó szerencse, hanem polgárainak  állhatatossága és vitézsége emelte fel mostani hatalmuk magas fokára. Crassus látta, hogy hiába buzdítja őket,szavainak nem akadtak lelkes  hallgatói, sőt amikor harci kiáltásra szólította fel őket, tapasztalhatta,  milyen levert volt a hadsereg, milyen gyenge, erőtlen hangon és csak  szórványosan kiáltoztak, de annál harsányabb és bátrabb volt a barbárok  harci kiáltozása. Mihelyt a harc elkezdődött, az ellenség könnyűlovassága  oldalt fogta, és nyilakkal elárasztotta a rómaiakat, közben pedig a vértesek  szembetámadva, lándzsáikkal szűk térre szorították össze őket. Némelyek  közölök, hogy meneküljenek a nyílverte sebektől, merészen és kétségbeesetten  a parthusokra rohantak; sok kárt nem tettek bennük de nagy és pillanatok  alatt kapott sebeikbe legalább gyorsan belehaltak, mert a lándzsák,  amelyekkel keresztüldöfték őket, olyan súlyosak voltak, hogy gyakran  egyszerre felnyársaltak két embert is. Így tartott a csata besötétedésig,  amikor a parthusok abbahagyták a harcot; azt mondták kegyelemből meghagynak  Crassusnak egy éjszakát hadd gyászolja meg fiát, bár saját érdekében jobban  tenné, ha beletörődnék, hogy ő menjen az Arszakészhoz, mint úgy vigyék  hozzá.

A parthusok a közelben táboroztak le éjszakára, és nagy reménység töltötte  el őket; annál gyötrelmesebb volt az éjszaka a rómaiakra. Nem is gondoltak  arra, hogy eltemessék halottaikat, vagy ápolják sebesültjeiket, folyton csak  saját szomorú sorsukat siratták. A halál elkerülhetetlennek látszott, akár  megvárják a másnap reggelt, akár belevetik magukat a végtelen síkságba, míg  az éjszaka tart. Sebesültjeik sok gondot okoztak nekik, mert ha magukkal  viszik őket, akadályul szolgálnak a gyors menekülésben, ha pedig  hátrahagyják, hangos jajveszékelésükkel futásokra felhívják a figyelmet. Bár  jól tudták, hogy mindennek Crassus az oka, szerették volna látni és hallani,  de ő köpenyébe burkolózva feküdt e sötétben, mint a sors változandóságának  jelképe. A bölcsen gondolkodók az esztelenség és a nagyravágyás áldozatát  látták benne, aki nem elégedett meg azzal, hogy első és legnagyobb legyen  annyi ezer meg ezer ember között, és azt hitte, hogy semmit nem ér az élete,  ha két embernél alábbvalónak tekintik. Alvezérei, Octavius és Cassius,  igyekeztek magához téríteni és lelket önteni bele, de hasztalan; ők maguk  hívták össze a centuriókat és a szakaszparancsnokokat, s mivel tanácskozásuk  eredményeképpen úgy határoztak, hogy nem maradnak ott, ahol voltak,  felkeltették a katonákat csendben, kürtjel nélkül, de ekkor a súlyosan  sebesültek észrevették, hogy bajtársaik el akarják őket hagyni, s egyszerre  teljes zűrzavar és hangos jajveszékelés töltötte be a tábort. Mihelyt  elindultak, zavar és rémület vett erőt rajtuk attól való félelmükben, hogy  az ellenség rájuk támad. Többször is megváltoztatták útirányukat egyszer  csatarendbe álltak máskor a velük tartani akaró sebesültek közül egyeseket  magukkal vittek másokat letettek a földre, ezzel töltötték az időt háromszáz  lovas kivételével, akik Ignatius vezetésével eljutottak Karrhaiig,  körülbelül éjfélkor. Ignatius latin nyelven odakiáltott a falakra állított  őrségnek, és amikor azok visszakiáltottak, szólt, hogy hívják oda a  parancsnokot. Coponiust, akinek csak annyit mondott, hogy nagy csata volt  Crassus és a parthusok között; többet egy szót sem szólt, még a nevét sem  mondta meg; tovább vágtatott Zeugmába, és embereivel együtt megmenekült, de  nagyon hibáztatták, hogy cserbenhagyta vezérét. Crassusnak mégis hasznára  volt a Coponiusszal közölt hír, mert az jól sejtette, hogy a hír nem lehet  kedvező, ha az, aki hozta, ilyen gyorsan odébbállt; ezért azonnal fegyverbe  szólította az őrséget, és mihelyt észrevette, hogy Crassus az úton  közeledik, eléje sietett, és hadseregével együtt bevezette a városba. A párthusok még az éjszaka folyamán észrevették az ellenség megszökését, de  nem indultak üldözésükre; reggel azonban a táborban maradt nem kevesebb mint  négyezer emberre rátámadtak, és mind leöldösték, azokat pedig, akik a  síkságon bolyongtak az értük küldött lovasok összefogdosták."

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Óra
 
Látogatók
Indulás: 2008-11-06
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
LEMANGURIA

 

 
KURULTAJ

kurultajlogo1a5e6c.png

 
Magyarok Szövetsége

magyarokszvetsge75d7b.jpg

 
Jász-Kun Szala

Szalaef42b54444.jpg

 
számok
free counters
 

ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen